2017. november 8., szerda

Így változik az adóellenőrzés jövőre!

Korábban rengeted ellenőrzési típussal találkozhattunk (bevallások utólagos ellenőrzése, egyes adókötelezettsége, gazdasági események valódiságát firtató vizsgálat stb.) 
A 2018. január 1-től hatályba lépő új törvény csak két ellenőrzésfajtát fog alkalmazni:
1) Jogkövetési vizsgálat
Ennek keretében az adóhatóság adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát vagy azt, hogy eleget tettek e az adminisztratív kötelezettségeknek.
2) Adóellenőrzés. 
Az adóhatóság ebben az esetben az adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.
Változik az adóellenőrzés maximális időtartama
Az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. A magánszemélyek megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos ellenőrzési határidő. Ha az adóhatóság ezt túllépi akkor megállapítás nélkül le kell, hogy zárja a vizsgálatot.
Az új törvény szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő a kapcsolódó vizsgálat, jogsegély, külföldi megkeresés stb. időtartama alatt. 
Az adóellenőrzési határidőt meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal, az ellenőrzési határidő azonban a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 365 napot.
Észrevétel
Az adózónak kézbesített jegyzőkönyvre észrevételt lehet tenni. Az észrevétel alapján elrendelt kiegészítő ellenőrzés legfeljebb harminc napig folytatható, ezen ellenőrzési határidő meghosszabbításának nincs helye. Eddig ez 15 nap volt. 
Teljességi nyilatkozat
A törvényjavaslat a személyi jövedelemadó becsléssel történő megállapítása esetére semlíti a teljességi nyilatkozatot, mely az adózónak az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi körülményeire vonatkozik. Ezt az adózó részben vagy egészben megtagadhatja, ebben az esetben az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatják le.
Jogorvoslati lehetőségek 
A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad az észrevétel, illetve a fellebbezés lehetősége is. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő a lezárt időszakot eredményező adóellenőrzés esetében a jelenlegi 15 napról 30 napra emelkedne. A törvényjavaslat szerint az észrevételezési határidő jogvesztővé válna.
A fellebbezésben ezentúl nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. E korlátozás a másodfokú döntés alapján elrendelt új eljárás során is érvényesül.
A törvényjavaslat szerint, ha a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az elsőfokú adóhatóság 8 napos határidő tűzésével felhívja a fellebbezésre jogosultat az egyértelmű kérelem benyújtására. Ha a fellebbezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja.
A fellebbezést elbíráló szerv intézkedése kibővülne annyival, hogy a tényállás kiegészítése érdekében maga fog intézkedni, az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne. 
Felügyeleti Intézkedés
A törvényjavaslat szerint felügyeleti intézkedés csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.
Nyilatkozattétel
Sok problémát okozott az Adóhatóságnak, hogy ügyfelek annak ellenére írásban nyilatkoztak, hogy a revizor szóban szerette volna őket meghallgatni. Az új Art. szerint az adóhatóság jogosult megszabni ezentől a nyilatkozattétel módját, vagyis, hogy arra szóban vagy írásban kerüljön sor. Az adózó köteles lesz ezentúl az adóhatóság felhívására az adóhatóság előtt szóban nyilatkozatot tenni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, eljárási bírságot fog kiszabni a NAV. Ennek legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2017. október 16., hétfő

Másképp kell pereskednünk 2018-ban!

2018-tól változnak az okirattanúzási szabályok, minden szabálytalanság pénzbírságot fog maga után vonni, a fizetési meghagyás értékhatára 3 millió forint lesz, változik a perszerkezet, a külföldi okiratok fordításának szabálya, a perbeli képviselet szabályai, a meghatalmazás alakisága, a költségkedvezmények és a perköltség, a kézbesítés és a határidő-számítás szabályai, a szakértő kirendelésének szabályai, és decemberben is lesz ítélkezési szünet.
Sokkal nagyobb szükség lesz professzionális jogi képviselőre, mert nagyobb az esély eljárási hibák elkövetésére, egyúttal a per elvesztésére. Cikkünkből kiderül, hogy a mindennapi peres ügyekben milyen változásokat hoz a jövő év. 
Az új jogszabály célja a perek lerövidítése és a bírósági gyakorlat törvényi szintre emelése. Mondhatnánk, hogy mindent felejtsenek el a pereskedéssel kapcsolatban, amit eddig hallottak vagy tapasztaltak, és nyissanak új fejezetet a jogviták bíróság előtti rendezésében.

Megszűnik az alperesek kényelmes helyzeteJogi szempontból ez a legjelentősebb változás. Lesz ugyanis egy perindítási szakasz, egy perfelvételi szakasz és csak ezek után jön az érdemi tárgyalási szakasz.

Amennyiben a keresetlevél alkalmas a perre, 45 napja van alperesnek, hogy előterjessze az ÍRÁSBELI ELLENKÉRELMÉT. Nem elég tehát, mint eddig, hogy az alperes eljön az első tárgyalásra és ott perbe bocsátkozik. Még nem beszélhetünk tárgyalásról, még csak annyi történt, hogy a bíróság befogadta a keresetet és kiküldi alperesnek.

Amennyiben az ALPERES NEM VÁLASZOL ÍRÁSBAN 45 NAPON BELÜL, akkor a bíróság kibocsátja ellene a bírósági meghagyást. Erre még lehetősége van ellentmondással élni. DE NEM ELÉG ANNYIT ÍRNI, mint eddig, hogy ELLENTMONDOK, hanem az ellentmondásnak is szigorú alaki szabályai vannak az új polgári perrendtartásban. Ha ezt nem teszi meg, akkor a bíróság helyt fog adni a keresetlevélben foglaltaknak.

Ezek után következik a perfelvételi szakasz, ami kizárólag arról fog szólni, hogy mi a pontos jogvita és MIVEL AKARNAK BIZONYÍTANI. Minden bizonyítási eszközt fel kell tárni ebben a szakaszban, meg kell határozni, hogy mit mivel akar valaki bizonyítani, például: "Kis János tanú ott volt, amikor az alperes elrontotta a bojlerem, ezért kérem őt meghallgatni az eset körülményeire vonatkozóan", vagy például: "szakértő kirendelését kérem a bíróságtól arra vonatkozóan, hogy mennyi az üzletrész értéke."

A PERFELVÉTELI SZAKASZ UTÁN NEM TERJESZTHETŐ ELŐ ÚJ BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNY. Itt tehát "minden puskaport el kell lőni", megszűnik, hogy ítélethozatal előtt még a fél tanú meghallgatását vagy szakértő kirendelését kéri.

Okirati tanúzási szabályok
Az új Pp. szerint ezentúl a tanúnak az aláírása mellett a nevét és a lakcímét is saját kezűleg olvashatóan oda kell kell írnia, enélkül a magánokirat nem teljes bizonyító erejű.

"325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha /.../ b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét."

Igazmondási kötelezettség

Bármilyen furcsán is hangzik, eddig az igazmondási kötelezettség csak a tanúkat terhelte, a feleket nem, ők „ bármit “ mondhattak. Azonban az új szabályozás szerint már a felek is kötelesek igazat mondani és ha kiderül, hogy hazudtak, akkor kötelező őket pénzbírsággal sújtani.

PénzbírságAz új törvény hemzseg a pénzbírságoktól. Ezzel szeretnék megakadályozni a rosszhiszemű pervitelt, de az eljárási hibákért is pénzbírság jár.

A bírónak ezentúl nem lesz mérlegelési jogköre, hogy kiszabja-e vagy sem a bírságot, a jogszabály kötelezővé teszi ezt számára.

Példaként említenénk, hogy a bíró elleni kizárási kérelmek 99%-a alaptalan, csak az eljárás elhúzására irányulnak. Alaptalan kizárási kérelem előterjesztésénél is kötelező a pénzbírság kiszabása.

Egyébként a bírónak kötelessége folyamatosan felhívni a felek figyelmét a jogszabályváltozásokra, ezért a pénzbírság kiszabása sem fogja váratlanul érni a pereskedőket.

A pénzbírság legmagasabb kiszabható összegét felemelték 1 millió forintra.
A perköltség fogalma kibővülA perköltség már minden olyan költséget magába foglal, amely a jog perbeli érvényesítésével összefügg és szükségképpen felmerült, illetve a bíróság előtti megjelenésével összefüggő költségeket is magába foglalja. A jogi képviselő pedig köteles költségjegyzéket csatolni.

Okiratok fordítása

Eddig a bíróság csak az igen költséges hiteles fordítást fogadta el. Az új polgári perrendtartás már elfogadja az okirat egyszerű fordítását. Hiteles fordítást csak akkor érdemes készíteni, ha az ellenérdekű félnek vagy a bírónak kétségei merülnek fel a fordítás helyességéről.

Perbeli képviselet

Bíróság előtt csak kamarai jogtanácsos járhat el (akit az ügyvédi kamara nyilvántartásba vett). Az ügyvédi meghatalmazáson pedig az elfogadom szónak kell szerepelnie, amennyiben nem így szerepel, akkor a bíróság „viszautasítja“ a keresetlevelet.

Egyébként az új jogszabály megváltoztatta a régóta használt szakkifejezéseket is, így lett a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításából a keresetlevél visszautasítása vagy a kézbesítési vélelemből kézbesítési fikció.

Egyebekben a perbeli képviselet körében a notórius pereskedőknek és az egy per alatt 10 ügyvédet "fogyasztóknak" jó tisztában lenni a következő új szabállyal:

a fél választhatja a személyes eljárást vagy a jogi képviselő igénybevételét. Amennyiben jogi képviselővel jár el, csak egyszer térhet át személyes tárgyalásra. Az már nem működik, hogy egyszer ügyvéddel jár el, egyszer személyesen.

Amennyiben személyesen jár el, a kereseti kérelmet nyomtatványon kell előterjesztenie (nem csak a keresetlevelet, de a viszontkeresetet, a beszámítást, és ha alperes, az írásbeli ellenkérelmet is).

Annyi a könnyítés, hogy a személyesen eljáró félnek nem kell megjelölnie az anyagi jogalapot, paragrafust vagy jogi érvelést, elég ha leírja a tényállást például: "a szerelő elrontotta a gázkazánt, kérem kötelezzék arra, hogy javítsa ki."

Kép- és hangfelvétel rögzítése
Az új jogszabály szerint kérni lehet a tárgyalás kép- és hangrögzítését a bíróságoktól. Hivatalból ezt a bíróság is elrendelheti, ha például notórius, agresszív pereskedővel áll szemben. A dolog hátulütője, hogy a bíróságok erre technikailag nincsenek felkészülve, a tárgyalótermek nincsenek olyan technikával felszerelve, hogy egy kamera belássa a bírót és egyúttal a feleket is, vagy egyáltalán csak hangot rögzítsen az egész tárgyalás alatt.

Amennyiben a nyilvános tárgyaláson a médiaszolgáltató kép és hangfelvételt szeretne rögzíteni, akkor köteles lesz igazolni a bíróság felé, hogy a médiaszolgáltató nevében jár el. Mivel már nincs sajtóigazolvány, ezt esetleg munka- vagy megbízási szerződéssel lehet igazolni. Mindenesetre a bíróság vizsgálni fogja, hogy ki áll a mikrofon mögött.

Pervezetés, rendfenntartásA bíró ezentúl megtilthatja kérdés feltevését a tanúnak (például ha az ügyvéd úgy kérdez tőle, hogy a kérdésben benne van a válasz, vagy úgy viselkedik vele, mintha vádlott lenne).

A rendfenntartás körében érdemes megjegyezni, hogy a bíróság meghatározhatja a hallgatóság létszámát, ezek után kevesebbszer fog előfordulni, hogy egy-egy nyilvános tárgyaláson levegőt sem lehet venni, annyian vannak.

A fizetési meghagyásos eljárás értékhatára 3 millió forintra nő

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, lényege a perelhárítás. Ez az eljárás rengeteg munkát levett a bíróságok válláról.

Főszabály szerint jelenleg csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amely az egymillió forintot nem haladja meg. Ez az összeg emelkedik hárommillió forintra.

Szakértő kirendeléseSzigorodnak a szakértő kirendelésének, illetve a magánszakértői vélemény csatolásának a szabályai.

a) Magánszakértői véleményt csak akkor lehet csatolni, ha arra a fél engedélyt kért a bíróságtól és az engedélyt megkapta. Megszűnik, hogy már a keresetlevélhez magánszakértői véleményt lehessen csatolni. Az engedélyezés körében a bíró mérlegelni fogja, hogy mennyibe kerül a szakértő, ki ő és egyáltalán tudhat-e a kérdésről szakvéleményt adni.

b) Nem változik az a szabály, hogy a bíróságtól lehet kérni igazságügyi szakértő kirendelését, ebben az esetben a szakértői névjegyzékből egy pártatlan szakértőt fog a bíróság kirendelni.

c) Csatolható olyan szakvélemény, amely az eljárással összefügg, például ha a büntetőügyben már volt szakértői vélemény.

Amennyiben a szakértői vélemény ellentmondásos, nem logikus, homályos, nem érthető és azt nem sikerült tisztázni, akkor azt a bíróság nem veheti figyelembe.

Bizonyítási szükséghelyzet

Amennyiben a fél azért nem tud bizonyítani, mert az adatok az ellenérdekű fél birtokában vannak, és a fél igazolja, hogy azokat kérte, de nem kapta meg, akkor a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valónak fogja elfogadni (ha annak tekintetében kételye nem merül fel ).

Így például, ha "titkolózik" a biztosító és nem ad ki adatokat, akkor a fél által elmondottakat valónak fogja elfogadni a bíróság.

A fenti jogszabályi változások csak a jéghegy csúcsát jelentik, ezen kívül rengeteg törvényhely változik, amely nagyon sok lehetőséget biztosít a hibázásra, egyúttal a per elvesztésére.

Ha pereskedni akar, forduljon ügyvédhez, ha pedig beperelték, AZONNAL forduljon ügyvédhez, különben a végrehajtó fog kopogtatni!

A változásokkal egyidejűleg bizonyosan meg fognak nőni az ügyvédi műhibaperek is, ezért nem mindegy, hogy kit választ jogi képviselőnek.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2017. augusztus 9., szerda

Jön a cégkapu! Minden amit a cégkapuról tudni érdemes!

2017. augusztus 30-áig be kell jelenteniük a Rendelkezési Nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségüket azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek 2017. január 1-jén már működtek. A gazdálkodó szervezetek egyébként a nyilvántartásba vételüket, vagy ha arra nem kötelezettek, akkor a létrejövetelüket követő 8 napon belül kötelesek a bejelentést megtenni. 

Mit kell bejelenteni?

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (2015. évi. CCXXII. tv.) szerint az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség bejelentése a kötelező.

A hivatalos elérhetőséget pedig a jogszabály biztonságos kézbesítési szolgáltatási címként határozza meg, ami nem az e-mail címet, hanem a cég kézbesítési szolgáltatást nyújtónál lévő tárhelyét jelenti. A cégjegyzékben bejegyzett e-mail cím nem elegendő, az nem helyettesíti a bejelentési kötelezettséget.

A törvényben előírt biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet a gazdálkodó szervezetek számára a cégkapu biztosítja, ami tulajdonképpen egy elektronikus tárhely.

A gazdálkodó szervezet a jogszabály szerinti bejelentési kötelezettségét tehát a cégkapu-regisztrációval tudja teljesíteni.

Kik a kötelezettek?
A kötelezettek a gazdálkodó szervezetek. A 2015. évi CCXXII. törvény értelmező rendelkezése szerint „gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet.”

A polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.

A cégkapu regisztrációs oldalán az általános tájékoztató arra figyelmeztet, hogy a cégkapus regisztrációs kötelezettség az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik: „Figyelem! Az egyéni vállalkozók továbbra is az ügyfélkapu szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra, ebből adódóan a regisztrációs kötelezettség ezt a kört nem érinti.”

Ez nem azt jelenti, hogy nekik nem kell rendelkezni hivatalos elérhetőséggel. Az egyéni vállalkozóknak hivatalos elérhetőségként a KÜNY-regisztrációhoz (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-Ügyfélkapu ) kapcsolódó tárhelyüket kell bejelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ezért nekik nincs szükségük cégkapura.

Regisztrálni kell azonban a cégkapun a gazdasági társaságok mellett például az ügyvédi irodáknak is.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tájékoztatása szerint a cégkapu a perkaput is leváltja. A perkapu szolgáltatás megszűnik. 2018. január 1-jétől  az ügyvédeknek is a cégkaput kell majd használni.

A BÜK tájékoztatója szerint a cégkapu megnyitásával a korábbi perkapu automatikusan megszüntethető, tekintettel a cégkaput üzemeltető NISZ ígéretére, mely szerint a megszüntetett perkapura érkező iratokat automatikusan a cégkapun lehet majd fogadni.

Mire jó a cégkapu?

A cégkapu egy olyan biztonságos, hiteles tárhely, amely lehetővé teszi, hogy a hivatalos levelezés a postai szolgáltatások helyett elektronikus úton történjen. Ennek során biztosítja a kézbesítés igazolhatóságát, vélelmezhetőségét.

A szervezetek és az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a cégkapun keresztül vehetik fel egymással a kapcsolatot, küldhetnek és fogadhatnak egymás között hivatalos leveleket, küldeményeket.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alkalmazásában elektronikus ügyintézést biztosító szervek többek között:

a) az államigazgatási szervek,

b) a helyi önkormányzat,

c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok,

e) az alapvető jogok biztosa,

f) az ügyészség,

g) a közjegyzők,

h) a bírósági végrehajtók,

i) a hegyközségek kivételével a köztestületek,

j) a közüzemi szolgáltatók.

Tehát várhatóan a fenti szervekkel történő hivatalos levelezés történik majd a cégkapun.

Fontos megemlíteni azt is, hogy egy szervezet csak egy cégkapuval rendelkezhet.

A cégkapu használatával a szervezet minden érdekeltje egy helyen férhet hozzá a szervezet hivatalos levelezéséhez, úgy, hogy a szervezetnek közben lehetősége van a tárhelyre érkező küldemények elérhetőségét jogosultsághoz kötni. Így adott küldemények csak adott személyek számára válnak elérhetővé.

Hogyan kell regisztrálni?
A szervezetek a cegkapu.gov.hu oldalon tudnak a cégkapu szolgáltatásra regisztrálni. A regisztrációs felületen a megfelelő választással vagy az online regisztrációs, vagy az űrlapkitöltő felületre navigál az oldal.

A regisztráció tehát vagy online vagy űrlapos módon történik.

Az online regisztrációt csak a cégnyilvántartásban szereplő cégek alkalmazhatják. Ők is csak akkor tudnak ezzel a módszerrel regisztrálni, ha maga a cégképviselő saját nevében végzi a regisztrációt.

Az alábbi esetekben az űrlapkitöltő alkalmazást kell használni:
  • a szervezet nem szerepel a cégjegyzékben,
  • a szervezet szerepel a cégjegyzékben, de a regisztráló cégképviselő együttes képviselettel rendelkezik, és a regisztráció elvégzésekor ő végzi el a regisztrációt a cégképviselő társa helyett is,
  • a szervezet egy meghatalmazottja kezdeményezi a regisztrációt,
  • sikertelen kimenetelű online regisztráció esetén.
A regisztrációs oldalon részletes útmutató található a regisztrációs folyamat elvégzéséhez.

Nagyon fontos, hogy a törvényben szabályozott kötelezettség a cégkapu által biztosított tárhelycím bejelentése a Rendelkezési Nyilvántartásba. Akár online, akár az űrlapkitöltő használatával történik a cégkapu-regisztráció, a program felajánlja a cégkapu cím bejelentését is. Alapértelmezett állapotban az „Engedélyezem a leendő cégkapu cím RNY (Rendelkezési Nyilvántartás) rendszerbe történő bejelentését” jelölőnégyzet ki van pipálva.

Ezt a jelölőnégyzetet kipipálva kell hagyni, hacsak nem kívánja valaki maga intézni a bejelentést. Aki a pipát kiveszi, annak a cégkapu címet be kell jelentenie a szervezet közhiteles nyilvántartásába, vagy a Rendelkezési Nyilvántartásba. A Rendelkezési Nyilvántartásba a tájékoztató szerint a cégkapu cím 2017 novemberétől jelenthető be.

A határidő

2017. augusztus 30-áig köteles bejelenteni a 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezet az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, azaz a hivatalos elérhetőségét. Ennek előfeltétele a cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció.

2017. december 31-éig hátrányos jogkövetkezmények nélkül teljesíthető a regisztrációs kötelezettség. Ez egy átmeneti felkészülési időszak, amit a 2017. augusztus 30-ai határidőn túl a törvény biztosít.

2017. december 1-jén indul a regisztrációval igényelt tárhelyszolgáltatás.

2018. január 1-jétől kötelező a gazdálkodó szervezetek számára az állammal való elektronikus kapcsolattartás, a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldés és az azon történő fogadás.

2018 január 1-jétől azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek nem regisztráltak, a jogszabályban előírt hivatalos elérhetőséggel nem rendelkeznek szankciókra számíthatnak.

Mi történik a regisztrációs, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén?
Ha a gazdálkodó szervezet a jogszabályban biztosított, rendelkezésére álló idő alatt nem teljesíti a cégkapu-regisztrációs, illetve bejelentési kötelezettségét és így hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az esetleges eljárását elektronikus kapcsolattartás nélkül is le fogja folytathatni és egyúttal a kötelezettségének elmulasztása miatt kezdeményezni fogja a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárást vagy hatósági ellenőrzést.


Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2017. június 19., hétfő

Ügyvezető lehet jogi személy is, node lehet egyéni vállalkozás is?


Elláthatja-e egy Kft. ügyvezetését a Kft. természetes személy tagja úgy, hogy a természetes személy egyéni vállalkozóként megbízási szerződés alapján kiszámlázza az ügyvezetői feladatokat a Kft.-nek?

A vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket a Ptk. jogi személyekre és gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.

3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága]
(1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
(2) A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el.
(3) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.

3:115. § [Összeférhetetlenség]f
(1) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
(2) A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

A Ptk. fenti jogszabályi helyeken úgy rendelkezik, hogy ügyvezető nagykorú személy, vagy jogi személy lehet.  Az egyéni vállalkozást – amely nem számít jogi személynek - nem említi.
Továbbá az egyéni vállalkozó az ÖVTJ-ben felsorolt tevékenységeket végezheti. Ezek között ügyvezetés nem szerepel.
Ezért álláspontom szerint a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését nem láthatja el egyéni vállalkozói minőségében.
Felhívjuk figyelmét, hogy válaszunk tájékoztató jellegű, teljes körű válaszadásra konkrét ügyben csak az iratok, dokumentumok áttanulmányozása után tudunk vállalkozni.


2017. június 15., csütörtök

Tagi kölcsön elengedése kapcsolt vállalkozások között

Blogbejegyzésünkben avval a problémával foglalkozunk, amikor az egyik kapcsolt vállalkozás a másik kapcsolt vállalkozásnak kamatmentes kölcsönt szeretne nyújtani. A kamatmentes kölcsön hogyan könyvelendő? Ha a kapott kölcsön elengedésre kerül, milyen adó és illetékfizetési kötelezettség keletkezik és melyik félnél hogyan kell ezt könyvelni? Miként kell eljárni, ha a kölcsönt a tőke részévé kívánja tenni a nyújtó fél? 
Ha kapcsolt vállalkozások egymás között kamatmentesen nyújtanak kölcsönt, akkor annak társasági adóalapot módosító hatása lesz.
Tao tv. 18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és
ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
 Fenti jogszabályi hely olvasatában tehát az, aki a kölcsönt kamatmentesen
-nyújtja elesik a kamatbevételtől, így adózás előtti eredménye kisebb lesz, mintha a szokásos piaci árat alkalmazta volna. Ebben az esetben az adóalapot növelni kell.
-kapja kevesebb ráfordítást számol el, mintha a szokásos piaci áron kapta volna a kölcsönt, ezért az adózás előtti eredménye magasabb lesz. Ő csökkentheti az adóalapot, de csak akkor, ha a fent idézett   aa)-ad) pontokban meghatározott feltételeknek megfelel az ügylet. 
Ha a tagi kölcsönt elengedi a nyújtó társaság, akkor annak könyv szerinti értékével meg kell növelnie az adóalapját, mert a Tao tv. 3. számú mellékletének 13. pontja szerint a véglegesen átadott pénzeszköz nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak.
Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni – nem kell adóalapot növelni – ha a kölcsönt elengedő társaság rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.
A másik oldalon a tagi kölcsön elengedése miatt az a társaság akinek a kötelezettségét, az elengedett kötelezettséget bevételként számolja el, amely így növeli az adóalapját.
A számviteli törvény 77. § (3) bekezdés l) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.
Ha a tagi kölcsönt nem elengedni, hanem apportálni kívánja, akkor arra is van lehetőség. Itt azonban felhívnám a figyelmét, hogy apportálni csak forgalmi értékkel bíró eszközt, vagy követelést lehet. Így a tagi kölcsön is csak abban az esetben apportálható, ha mögötte eszközfedezet van.
Illeték tekintetében mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése. (Itv. 17.§ (1) bekezdés n, pont)

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2017. június 7., szerda

Egyesületek alapítása, megszűnése, végelszámolása




Több ezer egyesület működik Magyarországon, nagy számban vannak közöttük sport- és szabadidős tevékenységet folytató egyesületek, vadásztársaságok, horgászegyesületek, egészségvédelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, vagy éppen politikai célokra alakult egyesületek. Cikkünkben az egyesületek alapítására, működtetésére, illetve megszűnésére és végelszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Egyesületet ma Magyarországon bárki alapíthat, bármilyen, nem gazdasági célú tevékenység folytatására, ha az nem ütközik az Alaptörvénybe, és törvény nem tiltja. Az egyesülési jogot az alapvető szabadságjogok biztosítják mindenki számára.
Egyesület alapítása
A civilszervezetek közzé tartozó egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. Alapítását, működését és megszűnését a civiltörvény és a Ptk. szabályozza. Létrehozásához legalább 10 tagra van szükség, akik az alapszabályt egybehangzó akaratnyilvánítással elfogadják.
Az egyesület nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az szervezeti képviselő terjesztheti elő a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken. A kérelmet az „Egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban, papír alapon vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül, ha a kérelmező erre kötelezett. (2015. január 1. óta kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő kérelem, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el.)
A kérelemhez kötelezően csatolni kell:
– az alapszabályt,
– a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát, valamint
– ha tartottak alakuló ülést, az ülésről készült jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet (a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével/székhelyével, aláírásával), valamint a tagjegyzéket (az alapító tagok nevével, lakóhelyével/székhelyével és aláírásával),
– ha nem tartottak alakuló ülést, a tagok alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát, valamint a tagjegyzéket (az alapító tagok nevével, lakóhelyével/székhelyével és aláírásával).
A felsoroltakon kívül szükség esetén mellékelni kell a külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését igazoló okiratokat, meghatalmazást, a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatot, a névviseléshez adott engedélyt, idegen nyelvű fordítást.
Valamennyi okiratot – még a kérelem-formanyomtatványt is – teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell benyújtani. Ez azt jelenti, hogy az egyes aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni.
Az alapszabályban egyértelműen rögzíteni kell az egyesület tényleges célját és a tagdíjat, amely nélkül ilyen szervezet nem hozható létre.
Egyesület működésének legfontosabb szabályai
Az egyesület gazdasági tevékenységet a céljának megvalósításával összefüggésben végezhet. Vagyonát a céljának megvalósítására használhatja, nem oszthatja fel a tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
A tagsági jogviszony megszűnhet a tag kilépésével, az egyesület felmondásával, kizárással, vagy a tag halálával, illetve a szervezet jogutód nélküli megszűnésével.
Egyesület vezető tisztségviselője az egyesület tagja lehet. Megbízása maximum 5 évre szólhat. Az alapszabály ettől eltérően megengedheti, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada az egyesület tagjain kívüli személy legyen.
Az ügyvezetés köteles összehívni a közgyűlést, ha az egyesület vagyona nem fedezi a tartozásokat, vagy ha a céljának elérése veszélybe került. Az ilyen okból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az okok megszüntetésére intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Egyesület megszűnése
Egyesület megszűnhet jogutóddal vagy jogutód nélkül. Jogutódlással történő megszűnés esetén az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, vagy egyesületekre válhat szét.
Az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, ha megvalósította a célját, vagy a céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, valamint, ha a tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
Az egyesület döntéshozó szerve határozatban állapítja meg, hogy az egyesület megszűnt, illetve határozatot hozhat az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről.
Mindkét esetben a megszűnésről hozott határozatban el kell rendelni a végelszámolást, meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját, és meg kell választani a végelszámolót. Rendelkezni kell továbbá azoknak a jogalanyoknak, alapítványoknak és egyesületeknek a sorsáról, amelyekben a megszűnő egyesületnek részesedése van, vagy amelyek a részvételével működnek.
Egyesület végelszámolása
A végelszámolás kezdő időpontjában a civilszervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, ettől az időponttól a végelszámoló minősül vezető tisztségviselőnek. Végelszámoló bárki lehet, aki a civilszervezet vezető tisztségviselőjére vonatkozó előírásoknak megfelel.
A végelszámolás bejelentése a végelszámoló feladata. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben – űrlapon – köteles bejelenteni a civilszervezetet nyilvántartó bíróságának.
A végelszámoló a végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelemben köteles bejelenteni
– a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,
– a végelszámolás kezdő időpontját,
– a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét),
– ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a nyilvántartási számát (cégjegyzékszámát) és a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint
– a civilszervezet ügyintéző és képviseleti szerve megbízatásának megszűnését.
A kérelmet az „Egyesület végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban, papír alapon vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra, ha a kérelmező erre kötelezett.
Miután a bíróság a végelszámolás megindításáról hozott végzést közzétette, a végelszámoló feladata, hogy a közzétételtől számított 15 napon belül értesítse a végelszámolásról a civiltörvény 9/B § (6) bekezdésében felsorolt szervezeteket:
a) az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,
b) ha a civilszervezet valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c) a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezetet,
d) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve a terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
e) a civilszervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,
f) a civilszervezet vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit,
g) a civilszervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
A korábbi vezető tisztségviselő feladata, hogy a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül
a) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztassa,
b) a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket készítsen, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
c) tartalékot képezzen (a végelszámoló díjazása esetén) a végelszámoló díjának és költségtérítésének várható összegéreés azt a pénzforgalmi számlájára befizesse, ott elkülönítetten tartsa nyilván,
d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a munka törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztassa.
A fentiekben foglalt feladatokat akkor is el kell végezni, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.
Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles üzleti évenként elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a szervezet végelszámolás alatt áll.
A végelszámolónak ezen túl évente tájékoztatót kell készítenie a döntéshozó szerv és a bíróság részére a végelszámolás alatt álló szervezet helyzetéről. A tájékoztatóban meg kell indokolnia, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, valamint meg kell jelölnie az eljárás befejezésének várható időpontját is.
A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.
A civilszervezet hitelezői a végelszámolás közzétételétől számított40 napon belül jelenthetik be a követeléseiket a végelszámolónak.
A 40 napos határidő elteltét követő 15 napon belül a végelszámoló jegyzéket készít a követelésekről, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket, majd további 15 napon belül a követelések jegyzékét benyújtja a bírósághoz. Ugyanezen időtartam alatt értesíti a vitatott hitelezői igények hitelezőit a követelésük ilyen minősítéséről.
A vitatott igények fedezetére lekötött tartalékot kell képezni. Az a hitelező, akinek vitatott követelése van, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróság előtt perben érvényesítheti. A per megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.
A végelszámoló végelszámolási nyitómérleget készít, amit hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva – szükség szerint – korrigál (korrigált végelszámolási nyitómérleget készít), majd a civilszervezet döntéshozó szerve elé terjeszt.
Ha a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján megállapítható, hogy a civilszervezet vagyona nem fedezi a hitelezők követeléseit, és a hiányzó összeg harminc napon belül nem pótolható, akkor a végelszámoló köteles haladéktalanul felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A kérelem előterjesztéséhez nincs szükség a döntéshozó szerv hozzájárulására, de haladéktalanul tájékoztatni kell róla.
A hitelezői követelések kiegyenlítése után megmaradt vagyont az alapszabályban megjelölt, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló célú szervezetnek kell átadni. Ha nem fogadják el, vagy az alapszabály nem rendelkezik erről, akkor a nyilvántartó bíróság a jogszabályban meghatározott szervezetnek adja át a megszűnő civilszervezet vagyonát.
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló elkészíti és az ellenőrzésre feljogosított szerv (felügyelő bizottság, könyvvizsgáló) jelentésével együtt a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra a civiltörvény 9/G paragrafusának (1) bekezdése szerinti alábbi iratokat:
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valaminte) a civilszervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.
A döntéshozó szerv határozatot hoz az előterjesztett iratok és a vagyonfelosztás tárgyában. A határozatban rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről, a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról.
A vagyon kiadása nem történhet a civilszervezet törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
A civilszervezet iratanyagának elhelyezéséről, valamint a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról történő adatszolgáltatás teljesítéséről a végelszámoló köteles gondoskodni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civilszervezet iratanyagának őrzését ingyenesen vagy ellenérték fejében a tagok valamelyike vállalja.
A végelszámolás nem fejezhető be, amíg a civilszervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek, továbbá akkor sem, ha a civilszervezettel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.
Egyesület nyilvántartásból való törlése
A civilszervezet törlése iránt a végelszámoló nyújt be kérelmet. A kérelmet az „Egyesület törlése iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban, papír alapon vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra.
A kérelemhez csatolni kell az egyesület nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételeit igazoló okiratokat, nyilatkozatokat. Ha az egyesület (kivéve párt) jogutód nélkül szűnt meg, és végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás lefolytatására került sor, akkor mellékelni kell a végelszámolás befejezésekor a végelszámoló által elkészített és a döntéshozó szerv által jóváhagyott
– adóbevallásokat,
– a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült, számviteli törvény szerinti beszámolót,
– a vagyonfelosztási javaslatot (a végelszámoló díjának mértékére tett indítvánnyal)
– zárójelentést (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést), valamint
– a civilszervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó döntést,
– a döntéshozó szerv fenti okiratokat jóváhagyó határozatát is tartalmazó jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt (a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a végelszámoló díjárra, költségeire, köztük az iratanyag őrzésének és a civilszervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségek viselésére, illetve a felosztott vagyon kiadásának időpontjára vonatkozó határozatot is),
– a felügyelőbizottság jelentését (ha a szervezetnél működik felügyelő bizottság),
– a könyvvizsgáló jelentését (ha a szervezetnek van könyvvizsgálója),
– a civilszervezet iratanyagának elhelyezéséről, őrzéséről szóló nyilatkozatot,
– a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról, vagy a végelszámoló nyilatkozatát arról, hogy a szervezetnek nincs biztosítottja,
– az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratot,
– a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette.
A fentieken felül (ha a kérelmező nevében képviselő jár el) mellékelni kell teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazást is.
Sportegyesület, sportszervezet esetén csatolandó további iratok:
– a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) igazolása, hogy a sportegyesület, sportszervezet az állami sportcélú támogatás felhasználásával a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt,
– a MOB igazolása arról, hogy a sportegyesület, sportszervezet állami sportcélú támogatásban nem részesült.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2017. június 6., kedd

Beszámoló benyújtásának elmulasztása - következmények: bírság, adószám törlés

Sok vállalkozás szembesül azzal a napokban, hogy a beszámolója nem készült el határidőben. Ez történhet olyan okból, mert nem adott le minden dokumentumot a könyvelőjének, ezáltal ő nem tudta a beszámolót elkészíteni. Előfordulhat, hogy a könyvelő hanyagsága vezetett oda, hogy határidőben nem lett benyújtva a beszámoló. Bármi is volt a kiváltó ok, a mulasztáshoz adójogi, cégjogi, és polgárjogi szankciók egyaránt kapcsolódhatnak.
Adójogi szankciók – mulasztási bírság, adószámtörlés
Az adóhatóság a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az adóhatóság a határidő eltelte után 1 millió forintig terjedő bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot értesíti.
Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törlése után megteszi, akkor az adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatot visszavonja, írja elő az adózás rendjéről szóló törvény (Art. 174/A § ).

És ne feledjük, ha az adószámot törli vagy felüggeszti az adóhatóság, akkor a katából is kiesik a vállalkozás és (a jelenlegi szabályok szerint) 24 hónapig nem választhatja újból.

A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása eddig egy nehézkes adószám-felfüggesztési eljárás alá esett. A módosítással az adóhatóság e tekintetben kétszeres mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a kötelezettség teljesítésére rábírni, de a teljesítés elmaradása esetén továbbra is az adószám törlése és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezése marad a végső szankció.
Cégjogi szankciók
Ha a cég nem tett eleget a beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és 100 ezer forint felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.
A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni, ha a cég a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.
Ha a cégbíróság megindítja a kényszertörlési eljárást, automatikusan eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
Ha felszámolás indult a cég ellen, és a felszámoló vagy a hitelező megindította az ügyvezető ellen az „ügyvezető ögöttes felelőssége“ iránti pert, akkor a beszámolónak igencsak nagy jelentőség lesz. Ezek a típusú perek jelenleg sorozatosan indulnak, mert a felszámolás alatt lévő cégek általában üresek, ugyanakkor a hitelező szeretne hozzájutni a pénzéhez, ezért az ügyvezető magánvagyonából remél kielégítést. Amennyiben az ügyvezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
Polgárjogi szankciókHa a beszámolót a könyvelő hanyagsága miatt nem nyújtották be, és ebből kár származott, akkor a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti kártérítési keresetnek van helye.
6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ilyen esetben elengedhetetlen, hogy megbízási szerződéssel és számlával rendelkezzen az ügyfél.
A beszámoló benyújtására nyitva álló határidők

•          A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta (számviteli törvény 153. § (1) bekezdés). 
•          Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta [számviteli törvény 153. § (2) bekezdés].
 • A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.
• A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó – ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik – a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles gondoskodni (számviteli törvény 154. § (10 bekezdés).


• Az előtársaság a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig (számviteli törvény 135. § (2) bekezdés).

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.