2017. április 8., szombat

Így adózik az USA-ból kapott osztalék és az eladott részvények

A kormány nyilatkozata szerint a NAV másfélezer adózónak küldte ki ajánlatát önellenőrzésre az Amerikából származó osztaléka miatt. Az ügytipusokból azonban az tűnik ki, hogy drágább volt a tértivevényes levelek kiküldése és az apparátus fenntartása, mint a befizetett összegek. Hogy miért? Mert ennek a másfélezer embernek a többsége amerikai nagyvállalatoknál dolgozik és a munkabérük része, hogy részvényeket kapnak, amelyből osztalékjövedelmük keletkezik.

Az eljárás pikantériája, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányával kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a magyar adóból a külföldön megfizetett adó összege levonható. Az osztalékjövedelem után az USA a megengedett 15 százalék adót le is vonja. Mivel Magyarországon a személyi jövedelemadó (szja) a korábbi években 16 százalék volt, itthon a levonás után az 1 százalék adót kell bevallania és megfizetnie a magyar illetőségű személynek. 2016-ra az szja 15 százalékra csökkent, így 0 forint adót kell bevallani.

Úgy tűnik tehát, hogy a másfélezer ember önellenőrzésre történő felszólítása 1 százalék adó miatt történik tekintve, hogy az USA természetesen levonja a maximális 15 százalék adóját. A részvénypiacot vizsgálva elmondható, hogy még a legnagyobb vállalatok, legmagasabb szinteken lévő dolgozóinak is csak pár ezer forintot kell, hogy bevalljanak és megfizessenek.

Az osztalék adózása
A jövedelem tehát mindkét államban adóztatható, de az Amerikában megfizetett adó levonható a jövedelmet Magyarországon terhelő adóból.

Ha az USA-ban levont adó mértéke a maximálisan megengedett 15 százalék, akkor 2013-2015 között az osztalék után Magyarországon 1 százalék adót kell megfizetni, 2016-tól pedig nincs adófizetési kötelezettség nincs.

Az osztalékjövedelem után 14 százalékos ehofizetési kötelezettség is keletkezik a felső határ megfizetéséig. A 14 százalékos eho felső határa: évi 450 ezer forint.

A jutalomként kapott részvények főszabályként munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülnek. A munkaviszonyból származó jövedelemmel azonos módon kell az adókötelezettségeket megállapítani, kivéve, ha az szja törvény szerinti dolgozói részvényről van szó.

Az szja törvény „értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték”-re vonatkozó rendelkezései szerint:

77/A § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
(2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
d) az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
Értékesített részvények
Az értékpapír-átruházásból származó bevételnek az a része, amely meghaladja a megszerzésére fordított és a járulékos költségek együttes összegét, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.

Az értékpapír eladásából származó jövedelem – azaz az árfolyamnyereség – az Egyezmények szerint általában a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható.

A magyar szabályok szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a külföldön megfizetett adó a belföldi adókötelezettségből levonható, ha olyan országból származik, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk. Ha olyan országban történt az adófizetés, amellyel nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető az adó, de legalább a jövedelem 5 százalékának megfelelő összeget meg kell fizetni.

Kiegészítő adókötelezettség
Ha az összes körülmény figyelembevételével megállapítjuk, hogy valamely jövedelem nem belföldön, hanem egy másik államban adóztatható, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy belföldön a jövedelemmel összefüggésben egyáltalán nem lesz a jövedelemszerzőnek adókötelezettsége.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy azoknál a jövedelmeknél is keletkezhet kiegészítő jellegű adókötelezettség, amelyek nem belföldön, hanem a külföldi államban adóztathatók.

Ilyenek azok az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyek külföldön adóztathatóak és olyan külföldi államból származnak, amellyel van Magyarországnak kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ezeket a jövedelmeket ugyan az összevont adóalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni, de a bevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell.

2016. január 25., hétfő

3 millió Ft-os tőkeemelés helyett lehetőség van Bt-vé alakulásra is!

A törzstőkét a tagok emelhetik saját forrásból készpénz befizetésével, apportálással, vagy a társaságnál felhalmozott eredménytartalék terhére. A Ptk. lehetőséget biztosít arra is, hogy a hiányzó összeget a tag egy későbbi időpontban a cég jövőbeni nyereségének felhasználásával bocsássa a társaság rendelkezésére.

Ha valamely kft.-nél mindezek ellenére mégis úgy döntenek a tulajdonosok, hogy a törzstőke összegét nem kívánják a szükséges mértékre emelni, akkor lehetőségük van az átalakulást választani és olyan társasági formában tovább működni, amelynek a továbbiakban meg tudnak felelni.

Az átalakulás során mind a cégjogi, mind a számviteli szabályokat be kell tartani.

Az átalakulás cégjogi szabályai
A polgári törvénykönyv (Ptk.) az átalakulás a jogi személy típusváltását takarja.

Átalakulás esetében megszűnik a jogi személy, és a jogok és kötelezettségek az átalakulással létrejövő jogutódjára szállnak át. Új jogi személy jön létre, ezért a jogi személy létesítésére vonatkozó általános szabályokat be kell tartani.

Az átalakulás folyamatának első lépése, hogy a jogi személy tagjai, alapítói döntést hoznak az átalakulás kezdeményezéséről.  A döntésről hozott határozatukban meg kell határozniuk az átalakulás módját és a jogutód jogi személyt.

Az ügyvezetés törvényben előírt feladata, hogy a tagok átalakulásról szóló döntése alapján elkészítse és a tagokkal közölje az átalakulási tervet, amely az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet is tartalmazza.

Előfordulhat, hogy a társaság egyes tagjai nem kívánnak részt venni az átalakulásban. Ilyen esetben az átalakulási terv közlésétől számított 30 napon belül van lehetőség nyilatkozatot tenni, arról, hogy valaki nem kíván az átalakulással létrejövő társaság tagjává válni.

Az átalakulás nyilvántartásba vételekor megszűnik azoknak a tagoknak a tagsági jogviszonya, akik ilyen jognyilatkozatot tettek.  A jognyilatkozatot tett tagokat a társaság vagyonából olyan hányad illeti meg, amekkora a jogutód nélküli megszűnés esetén illette volna.

Ha vannak olyan tagok, akik nem kívánnak az átalakulásban részt venni, akkor az átalakulási tervet módosítani kell.

A tényleges átalakulásról a tagok ismételten döntést hoznak az átalakulási terv elfogadásával. A határozathoz a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbsége szükséges.

Ezt követően közzé kell tenni az átalakulásról szóló döntést az elfogadott átalakulási tervvel együtt. Hitelezővédelmi szabály, hogy az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, megfelelő biztosítékot kérhet az átalakuló társaságtól, ha az átalakulás a követelésének kielégítését veszélyezteti. Gondoljunk csak arra, hogy a kilépő tagok miatt jelentősen csökkenhet a társaság vagyona. A hitelezők számára a közzétételtől számított 30 nap áll rendelkezésre a biztosíték kérésére. A határidő jogvesztő.

A cégforma változása esetén a cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított 60 napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is.

A cégbíróság a jogelőd céget törli, egyúttal a jogutód céget a cégjegyzékbe bejegyzi. Ezt követően szükség szerint rendelkezik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való megküldéséről.

Az átalakuló cég az átalakulás időpontját is meghatározhatja. Ilyenkor az átalakulás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be. Az időpontra vonatkozóan azonban vannak szabályok, amit be kell tartani. A cég által meghatározott időpont ugyanis nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz való benyújtását követő 90. nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott időpont valamilyen okból a cégbejegyzés napját mégis megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel.

A létrejövő társaság nyilvántartásba vételéig az átalakuló társaság a bejegyzett cégformában folytatja tevékenységét.

Ha a nyilvántartó bíróság az átalakulás bejegyzését elutasítja, a cég a korábbi formájában működik tovább.

A Ptk. az átalakulásra vonatkozóan egyes korlátozásokat is tartalmaz. Vannak olyan helyzetek, amikor a törvény nem ad lehetőséget az átalakulásra. Nincs helye átalakulásnak, ha:

– a társaság csődeljárás vagy jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás alatt áll;

– a társaság ellen büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy

– a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.

Az átalakulás számviteli szabályai, feladataiGazdasági társaságok átalakulása (a jogi személy típusának megváltozása) során az átalakuló, jogelőd gazdasági társaság és az átalakulással létrejövő, jogutód gazdasági társaság vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához két alkalommal vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni.

– Első alkalommal az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet kell összeállítani a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérleg-fordulónapra, majd

– másodszor az átalakulás napjával végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni.

A vagyonmérlegeket és a vagyonleltárakat a beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni azzal a különbséggel, hogy közben a számviteli törvény gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó rendelkezéseit (136–143. §) is figyelembe kell venni.

Az elkészült vagyonmérlegeket és vagyonleltárakat könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonmérleget, valamint az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetet és vagyonleltárt a 136–143. § szerint állították-e össze.

Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg lesz.

A vagyonmérleg 3 oszlopos:

– az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket,

– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a jogelőd gazdasági társaság vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét), az eltéréseket („különbözetek”), illetve a kettő együtteseként a jogutód gazdasági társaság vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegében a könyv szerinti értéket a beszámoló mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben nem szerepelhet:

– az értékhelyesbítés és

– az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint

– az értékelési különbözet és

– a valós értékelés értékelési tartaléka, továbbá

az adózott eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.

Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a 23. § szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti.

Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben szerepeltetni.

A vagyonleltár támasztja alá a vagyonmérleg adatait és tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság eszközeit és forrásait.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteAz átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni.

A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete a mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyvszerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.

Az átértékelési különbözeteket a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni úgy, hogy ha

– az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a vagyont leértékelték), a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,

– az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a vagyont felértékelték), a különbözet összegével a tőketartalékot kell megnövelni.

Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él, vagy nem élhet az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a saját tőke (első oszlopban szereplő) könyv szerinti értékével.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak:

– jegyzett tőke,

– tőketartalék,

– eredménytartalék (ez utóbbi negatív előjelű is lehet) és

– lekötött tartalék
tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.

Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteAz átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete jogelőd gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa tartalmazza:

– az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedését;

– az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedését;

– az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) létesítő okirat szerinti csökkenését.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság mérlegfordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos mérlegfordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében

– jegyzett tőke,

– tőketartalék,

– eredménytartalék, illetve

– lekötött tartalék
tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.

Ha a saját tőke egyes elemeinek értékétől a létesítő okiratban a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elő, akkor a saját tőke-létesítő okirat szerinti megosztásának megfelelő átrendezéséhez egy további külön oszlopot („rendezés” oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében:

– a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét,

– a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre,

– az eredménytartalék összege az csak a jogszabályban felsorolt növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét.

A végleges vagyonmérlegAz átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.

Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.

Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik, meg a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében-az átalakulás időpontjával – rendezi.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke összegének különbözetével – a változás tartalmának és előjelének megfelelően – a tőketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben.

Ha a módosítása során a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.

A jegyzett tőkét le kell szállítani, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének jogszabály szerint korrigált összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni az átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelően

– a rendelkezésre bocsátandó pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás átalakulás napjáig még nem teljesített részét, illetve

– ezen időpontig ki nem adott vagyonhányadot.

Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek.

2015. október 15., csütörtök

Az ipa alapjának csökkentése

Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Ám a törvényes adóoptimalizálásnál is résen kell lenni. A csökkentő tételek alkalmazásának feltételeit maradéktalanul be kell tartani, mert egy adóhatósági ellenőrzés során a nem megfelelő módon csökkentett adó adóhiánynak minősülő adókülönbözetet eredményez és jogkövetkezményekkel jár, adóbírságot és késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget von maga után.

Az önkormányzatok által kivethető iparűzési adónál a jogszabályból következően az adó alapjának megállapításánál a nettó árbevételt csökkenteni kell:

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az iparűzési adó alapját csökkentő tételek közül a legtöbb problémát a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések okozhatják. Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a költségeket levonhassuk az iparűzési adó megállapításánál?

A közvetített szolgáltatás

Közvetített szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a saját nevében vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben, de változatlan formában úgy adja tovább, hogy a megrendelővel írásban kötött szerződés tartalmazza a közvetítés lehetőségét, a számla pedig a közvetítés tényét. Az adóalany a szolgáltatás vevője és nyújtója is lesz egy személyben.

A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének, azaz ha az adóalany saját teljesítményt is értékesít, akkor a számlán a saját teljesítménytől elkülönülten kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás értékét és a számlára rá kell írni: „közvetített szolgáltatást tartalmaz”. 

A levonhatóságnak nem feltétele az ár változatlansága, valamint a szolgáltatást nem kötelező egészben értékesíteni. A megvásárolt szolgáltatást adóalany részben vagy egészben, a vételi ártól akár eltérő áron is tovább értékesítheti.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a számviteli törvényben és a helyi adókról szóló törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál van egy igen fontos eltérés. Az iparűzési adó alapjából ugyanis csak akkor vonható le a közvetített szolgáltatás értéke, ha a felek írásos szerződéssel rendelkeznek. A számviteli törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál ez az „írásos” kitétel nem szerepel.

Az alvállalkozói teljesítés

Az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.

Az alvállalkozói teljesítés akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha az adóalany rendelkezik írásban kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződéssel mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával szemben.

Az új Polgári törvénykönyv a vállalkozási szerződésről az alábbiak szerint rendelkezik:

„6:238. § [Vállalkozási szerződés]

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.”

Nem szabad összekeverni a vállalkozási szerződést a megbízási szerződéssel. Vállalkozási szerződés csak olyan tevékenységre köthető, amely egy elérhető eredmény, mű megvalósítására irányul.  Alvállalkozói teljesítés címén az iparűzési adó alapjának csökkentéseként kizárólag vállalkozási szerződésen alapuló költség vonható le.

Nyilvántartás

Számviteli szempontból, illetve az adóalap számításának alátámasztására további követelmény, hogy az adóalany rendelkezzen olyan analitikus nyilvántartással, amely alapján egyértelműen végig követhető a gazdasági esemény és megállapítható, hogy mely számlák és szerződések tartoznak össze és hogy valóban közvetített szolgáltatásról, vagy alvállalkozói teljesítésről van szó.

A nyilvántartás tartalmazza legalább a megrendelő megnevezését, a kimenő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, eladási árát,   a megrendelővel kötött szerződés számát, a közvetített szolgáltatás megvásárlásáról szóló bejövő számla számát, a szolgáltatás megnevezését és vételi árát.

A nyilvántartás úgy is kialakítható, ha a könyvelésben úgynevezett költséghelyenként vagy munkaszámonként rögzítik a felmerült bevételeket és ráfordításokat.  A legfontosabb az egyedi megfeleltetés.

Az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értéke az iparűzési adó alapjából kizárólag akkor vonhatók le, ha annak jogszabályokban foglalt összes feltétele teljesül.

Egy a Legfelsőbb Bíróságig jutott ügyben a vizsgált adózó biztosító társaságokkal kötött szerződést biztosítások közvetítésére. A közvetítést nem maga végezte, hanem különböző társaságokkal és egyéni vállalkozókkal kötött határozatlan időre szóló megbízási szerződéseket a biztosító társaságok ajánlatainak értékesítésére. A részükre kifizetett jutalékot közvetített szolgáltatásként számolta el, amellyel csökkentette az iparűzési adó alapját. Az adóhatóság ezzel összefüggésben az iparűzési adóban adóhiányt állapított meg, amit többek között azzal indokolt, hogy az írásbeli szerződések nem tartalmazták a közvetítés lehetőségét és a szolgáltatás nem felelt meg a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek. A közvetített szolgáltatásként figyelembe vett összeg mind az adóhatóság, mind a bíróság megítélése szerint a megkötött biztosítások után járó, annak meghatározott része alapján százalékban előírt juttatás, tehát nem egy szolgáltatás, amit változatlan formában lehetett vagy lehetett volna közvetíteni.

Az iparűzési adó alapjának csökkentésekor kellő körültekintéssel kell a költségeket a közvetített szolgáltatások, vagy az alvállalkozói teljesítések közzé besorolni. Ha bármelyiknél akár csak egyetlen feltétel nem teljesül az egy adóhatósági ellenőrzés során az adóhiány és a szankciók figyelembevételével tetemes fizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Természetesen nem kívánunk elriasztani senkit a jogszerű adóalap csökkentéstől, csupán csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a későbbi bosszúságok elkerülése érdekében legyenek körültekintőek.


Törzstőkeemelés eredménytartalékból: így lehetséges

Lehetséges-e eredménytartalékból törzstőkét emelni?
A törzstőke emelésére több lehetőség áll a társaságok rendelkezésére. Ezek egyike az eredménytartalék terhére történő emelés.

Elsődlegesen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú tőkeemelésre csak akkor, és olyan mértékben kerülhet sor, amennyiben az a számviteli törvény 40. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

„40. § (1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy

b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)

kimutatott tőketartalék, valamint az – osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.”

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:201. paragrafusa  alapján a törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés további feltétele:

– a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata

– és a törzstőke felemelésének fedezetét igazoló 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámoló vagy közbenső mérleg.

Az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőke emelést a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával kell könyvelni a következőképpen T 413 - K 41. Az eredménytartalék csökken, a jegyzett tőke nő.


Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Kisokos hitelezőknek!

Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.
Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.

A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez.

A fizetési emlékeztetőben meg kell adni a lejárt számla adatait (számla száma, összege, eredeti fizetési határidő), valamint új határidőt a pénzügyi teljesítésre.

Ha az újabb határidő is eredménytelenül telik el, akkor küldhet egy fizetési felszólítást, ami már kevésbé udvarias, tartalmazza a kamatokat, behajtási költségeket, kötbért és utalást a nem teljesítés jogkövetkezményeire.

Az erre sem reagáló partnerek tartozásaival ügyvédhez fordulhat, aki írhat ügyvédi felszólító levelet, illetve elektronikus úgynevezett „fmh” (fizetési meghagyásos) levelet vagy akár felszámolási eljárást is kezdeményezhet az adóssal szemben.

Már a fizetési késedelem felfedezésekor ajánlott ellenőrizni, hogy az adós cég nem került-e végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá. A behajtási folyamat alatt ezt rendszeresen ellenőrizni kell, mert az elkésett hitelezői igénybejelentéssel rosszabb pozícióba kerülhet, vagy kimarad az eljárásból.

A hitelező fogalmát a Cstv. az alábbiak szerint definiálja:

„c) hitelező:          
ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz-vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.”

Csődeljárás esetén a hitelezőknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől 30 nap áll rendelkezésre, hogy a fennálló követeléseiket bejelentsékaz adósnak és a vagyonfelügyelőnek.  A csődeljárás kezdő időpontja után keletkező követeléseket pedig nyolc munkanapon belül jelenthetik be.

Végelszámolásnál és felszámolási eljárásnál a hitelezői követelések bejelentésére rendelkezésre álló idő a közzétételtől számított 40 nap.

Végelszámolással csak akkor szüntethető meg a vállalkozás, ha a megszűnő társaságnak nem marad kiegyenlítetlen kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ha a végelszámolás rendben lezajlik és a társaság végelszámolással szűnik meg, akkor a hitelezők követelését az eljárás alatt kiegyenlítették. Ha ugyanis a végelszámoló a végelszámolási korrigált nyitó mérleg alapján megállapítja, hogy a cég vagyona nem elég a hitelezői követelések fedezetére és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, akkor haladéktalanul kérelmeznie kell a felszámolási lejárás lefolytatását.

Felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és akkor elégíti ki, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő a hitelezők számára igen fontos, mert annak elmulasztása jogvesztéssel jár és a hitelező követelésének a megszűnését eredményezi.

Kedvezőbb a helyzet, ha a hitelező végelszámolás során késlekedik a követelés bejelentésével. Végelszámolásnál a hitelezői követelés bejelentésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása nem jár jogvesztéssel, de bonyolultabbá válik a követelés behajtása. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A hitelezői igénybejelentésnek tartalmaznia kell a követelés tőkeösszegét és jogcímét, a kamatkövetelést és a kamat számításának levezetését. Csatolni kell hozzá a követelést alátámasztó bizonylatokat (számlákat, szállítóleveleket, teljesítés-igazolásokat), valamint a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló bizonylatot, banki igazolást.

A követelés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező nyilvántartásba-vételi díjként a követelés 1 százalékát, de legalább 5000 forintot és

– csődeljárásban legfeljebb 100 ezer forintot a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára,

– felszámolási eljárásban legfeljebb 200 ezer forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára a bírósági ügyszámra hivatkozással befizessen.

Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet.

A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak.

A választmány megalakításának feltétele:

– csődeljárásban
, hogy azt a szavazati joggal rendelkező hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők a szavazatok több mint felével rendelkezzenek,

– felszámolási eljárásban, hogy azt legalább a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával.

Mindkét eljárásra vonatkozóan, ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és a részvételi arány már nem éri el a szükséges mértéket, a választmány a hitelezők számának csökkenésétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha addig kellő számú hitelező csatlakozott.

Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor az lesz a hitelezői választmány, amelyik több hitelezőt tömörít. A működő hitelezői választmányhoz később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók a választmány működésére kötött megállapodás feltételeit vállalják.

A választmány legalább három, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak.

A hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik:

– a választmány jogosultságait,

– a választmányt működtető hitelezők képviseletét,

– a működtetés forrásainak biztosítását,

– a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait.

A megalakulását követő három munkanapon belül a választmány megalakításáról az arról készült jegyzőkönyv és a megállapodás csatolásával értesíteni kell az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.

A választmánynak ügyrendben kell szabályozni döntéshozatalának eljárásrendjét, és azt is, hogy a döntéseihez, intézkedéseihez hogyan kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét. Az ügyrendet öt munkanapon belül kell elfogadni.

A hitelezői választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét és gyakorolja a törvényben biztosított jogait. Például tájékoztatást kérhet az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről, amire az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt nyolc munkanapon belül köteles válaszolni.

Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak.