Hogyan lehet a bt. kültagja vezető tisztségviselő? Így változott a törvény
A betéti társaságok újból fénykorukat élik, hiszen a kata adózás bevezetésével sok vállalkozásnak vonzó lett a bt.-alapítás. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen szabályokkal kell tisztában lenniük az ilyen vállalkozási formát választóknak. Egyebek között arra a kérdésre is választ adunk, hogyan lehet a kültag vezető tisztségviselő egy bt.-ben.
A korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény és az új Ptk. közötti legfőbb különbség az, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) kógens szabályozást alkalmazott, az új Ptk. társaságokra vonatkozó rendelkezései viszont diszpozitívak. A jogi nyelvet lefordítva ez azt jelenti, hogy az új Ptk. megengedi, hogy a felek a társasági szerződésben eltérjenek a törvény rendelkezéseitől, míg a korábbi szabályozás az eltérést csak akkor tette lehetővé, ha erre a törvény kifejezetten utalást tett.
Természetesen az új Ptk. is tartalmaz olyan szabályokat, amelyektől nem enged eltérést (kógens), azonban ezeket kifejezetten nevesíti például semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a jelen fejezet rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el.
A jogalkotó célja az volt, hogy nagyobb teret engedjen a tagok elképzeléseinek a vállalkozásaikkal kapcsolatban úgy, hogy emellett adjon egy zsinórmértéket is az általánosan alkalmazott jogszabályokról. Ez sok esetben fejtörést fog okozni az ügyvédeknek, hiszen nekik, mint jogalkalmazóknak adta azt a feladatot az új Ptk., hogy szabadon eldönthessék, egyes új Ptk.-ban leírt szabályoktól el lehet-e térni vagy sem, a korábban hatályos törvény konkrétan meghatározta az ilyen eseteket.
A kisebbségben lévő tagok és a hitelezők védelme
Természetesen az új Ptk. is tartalmaz olyan szabályokat, amelyektől nem enged eltérést (kógens), azonban ezeket kifejezetten nevesíti például semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a jelen fejezet rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el.
A jogalkotó célja az volt, hogy nagyobb teret engedjen a tagok elképzeléseinek a vállalkozásaikkal kapcsolatban úgy, hogy emellett adjon egy zsinórmértéket is az általánosan alkalmazott jogszabályokról. Ez sok esetben fejtörést fog okozni az ügyvédeknek, hiszen nekik, mint jogalkalmazóknak adta azt a feladatot az új Ptk., hogy szabadon eldönthessék, egyes új Ptk.-ban leírt szabályoktól el lehet-e térni vagy sem, a korábban hatályos törvény konkrétan meghatározta az ilyen eseteket.
A kisebbségben lévő tagok és a hitelezők védelme
Az új Ptk. kifejezett célja a hitelezők védelme, az új társasági szerződésnek is meg kell ennek felelnie, ezt a törvény kifejezetten deklarálja:
„3:4 § (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.”
A korábban hatályos Gt. megengedte, hogy a társasági szerződésben a tagok rendelkezhessenek arról, hogy a kültag is jogosult legyen a társaság üzletvezetésére és a társaság szervezeti képviseletének az ellátására.
Következőképpen szólt a törvényi szabályozás:
"109. § (1) A kültag a társaság üzletvezetésére – a 110. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével, illetve, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz."
Az új Ptk. részeként módosított Gt. azonban úgy rendelkezik, hogy a kültag nem lehet vezető tisztségviselő, ez a szabály sokak számára megtévesztő lehet.
Az új Ptk. szerinti szabályozás:
"Ptk. 3:156. § A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője."
A fentiekben írtak alapján, ha a társasági szerződés tartalmazza, hogy a kültag vezető tisztségviselő lehet, akkor ez a szabályozás a jelen törvények alapján is lehetséges. Azonban, ha a társasági szerződés ezt nem tartalmazza, akkor az általános, törvényben leírt szabály lép életbe, miszerint a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.
További változások a bt.-k életében:
„3:4 § (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.”
A korábban hatályos Gt. megengedte, hogy a társasági szerződésben a tagok rendelkezhessenek arról, hogy a kültag is jogosult legyen a társaság üzletvezetésére és a társaság szervezeti képviseletének az ellátására.
Következőképpen szólt a törvényi szabályozás:
"109. § (1) A kültag a társaság üzletvezetésére – a 110. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével, illetve, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz."
Az új Ptk. részeként módosított Gt. azonban úgy rendelkezik, hogy a kültag nem lehet vezető tisztségviselő, ez a szabály sokak számára megtévesztő lehet.
Az új Ptk. szerinti szabályozás:
"Ptk. 3:156. § A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője."
A fentiekben írtak alapján, ha a társasági szerződés tartalmazza, hogy a kültag vezető tisztségviselő lehet, akkor ez a szabályozás a jelen törvények alapján is lehetséges. Azonban, ha a társasági szerződés ezt nem tartalmazza, akkor az általános, törvényben leírt szabály lép életbe, miszerint a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.
További változások a bt.-k életében:
A betéti társaságok korábban jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok voltak, az új Ptk. alapján azonban a bt. jogi személy. A törvény kimondja továbbá, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. (A betéti társaságokra a közkereseti társaságokra irányuló rendelkezéseket kell alkalmazni, így tehát ha nem találnak meg valamit a betéti társaságok rendelkezései között, érdemes a közkereseti társaságokra vonatkozó szabályokat is elolvasni.)
A betéti társaságoknál üzletvezetésre jogosult tag helyett az ügyvezető kifejezést kell használni, de a vezető tisztségviselő kifejezés megmarad.
A tagi felelősség változásaA tagi felelősség változásainak szabályozása tartalmilag azonos a korábbi és a jelenlegi törvényben, azonban az új Ptk. pontosítja a normaszöveget, mikor a beltagra vonatkozó rendelkezések szerinti helytállási kötelezettségre utal a kültaggá vált beltag esetében. Az új törvényi rendelkezés szerint „ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt a módosítást megelőzően keletkezett társasági tartozásokért”.
A betéti társaságok megszűnéseA korábbi törvény és az új Ptk. annyiban tér el egymástól, hogy a vezető tisztségviselőnek minősülés időtartamát „a társasági szerződés módosításáig”, illetve a „szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig” határozza meg, míg a korábbi törvény ezt a „bejelentés megtételéig”, illetve a „kényszertörlési eljárás megindításáig” szabályozta.
Amennyiben a betéti társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselőnek minősíthető tagja, a társaság részére felügyelőbiztost rendel ki a nyilvántartó bíróság.
A tagi felelősség változásaA tagi felelősség változásainak szabályozása tartalmilag azonos a korábbi és a jelenlegi törvényben, azonban az új Ptk. pontosítja a normaszöveget, mikor a beltagra vonatkozó rendelkezések szerinti helytállási kötelezettségre utal a kültaggá vált beltag esetében. Az új törvényi rendelkezés szerint „ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt a módosítást megelőzően keletkezett társasági tartozásokért”.
A betéti társaságok megszűnéseA korábbi törvény és az új Ptk. annyiban tér el egymástól, hogy a vezető tisztségviselőnek minősülés időtartamát „a társasági szerződés módosításáig”, illetve a „szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig” határozza meg, míg a korábbi törvény ezt a „bejelentés megtételéig”, illetve a „kényszertörlési eljárás megindításáig” szabályozta.
Amennyiben a betéti társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselőnek minősíthető tagja, a társaság részére felügyelőbiztost rendel ki a nyilvántartó bíróság.
„új Ptk. 3:158. § [A társaság jogutód nélküli megszűnése]
(1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.
(2) Ha a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése következtében a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, a társasági szerződés módosításáig vagy a szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kültag is lehet. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki.”
ÖsszefoglalvaAz új Ptk. betéti társaságokra vonatkozó változásaiban nagy változás nem történt, csak más szellemiségben kell vizsgálni az új szabályokat, tekintettel arra, hogy az új Ptk.-tól a tagok eltérhetnek, ha azt a törvény kifejezetten nem tiltja.
ÖsszefoglalvaAz új Ptk. betéti társaságokra vonatkozó változásaiban nagy változás nem történt, csak más szellemiségben kell vizsgálni az új szabályokat, tekintettel arra, hogy az új Ptk.-tól a tagok eltérhetnek, ha azt a törvény kifejezetten nem tiltja.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése