2015. július 20., hétfő

Ok a családi perpatvarra: közös tulajdon, haszonélvezet

Gyakori, hogy hozzátartozó halála esetén többen örökölnek egy ingatlant, amelyen közös tulajdon keletkezik, nem ritkán az özvegy haszonélvezeti jogot is szerez az ingatlanon.
Olvasónk kérdése szolgáltatta témaválasztásunkat. A kérdés így szólt: „Négyfős családnál az egyik szülő halála után a túlélő házastárs (édesanya) megörökölte a családi ház felét (plusz haszonélvezet), a gyerekek pedig 1/4-1/4 részt. A túlélő házastárs közben örökölt egy ingatlant, amit nem adott el, hanem kiadta albérletbe. A gyerekek szeretnének különköltözni, és eladni a közös családi házat. Az édesanya viszont nem akarja eladni. Van-e arra lehetőség, hogy a gyerekek a szándékukat érvényesíthessék (a rájuk eső apai örökséget szeretnék), vagy a haszonélvezet mindent felülír?A legjobb családoknál is megesik, hogy ilyenkor örökre összevesznek, hiszen mindenkinek más az érdeke. A túlélő házastárs az ingatlanban szeretne maradni, a tulajdonosok pedig szeretnék értékesíteni részüket, hogy pénzhez jussanak. Közös lónak túrós a háta, szól a mondás, amely közös ingatlantulajdon esetén halmozottan is érvényes. Ha nem lenne az özvegynek haszonélvezete az ingatlanon, az újdonsült tulajdonosok akkor is sok mindenen képesek összekapni, a vagyon értékesítési árától kezdve, az ingatlan fenntartási költségein át, annak használati megosztásáig. Ha ilyen helyzetbe kerülne, a legrövidebb út a közös megegyezés, ha ennek nem látja lehetőségét, és a tulajdonosok közötti viszony végleg elmérgesedett, akkor bírósághoz lehet fordulni.

A tulajdonostársak jogai és kötelezettségeiKözös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog, ingatlan birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek sérelmére. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs elvégezheti, az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Az özvegy haszonélvezete az ingatlanonA túlélő házastársát, az örökösök mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.Olvasói kérdésünkben szereplő, özvegyi haszonélvezeti jog esetén a túlélő házastárs haszonélvezete mindent felülír, hacsak nem ő akarja, hogy a gyermekek megváltsák az ő haszonélvezeti jogát. Leegyszerűsítve: az özveggyel szemben a többi örökös nem fordulhat bírósághoz a haszonélvezeti jog megváltása iránt, viszont az özvegy kezdeményezheti ezt. Egyetlen lehetőség a közös megegyezés az özveggyel. (Ptk. 7:58, 7:59, 7:69) Ha az özvegy úgy dönt, hogy engedi a haszonélvezete megváltását, akkor a megváltásra kerülő vagyonból a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

Ha nem özvegyi haszonélvezeti jogról beszélünk, úgy bármelyik örökös kérheti a haszonélvezet megváltását.

Közös tulajdon megszüntetéseHa a felek bírósághoz fordulnak, a következő megosztási szabályok érvényesülnek: a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A természetben való megosztás csak igen ritkán lehetséges, általában a vagyontárgy tulajdonságai ezt nem teszik lehetővé. A természetbeni megosztás során előfordulhat, hogy az egyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadánál kisebb részt kap, ebben az esetben a bíróság rendelkezik a különbözet pénzbeli megtéríttetéséről.

Ha ez nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja, a tulajdonostárs magához válthatja. Ebben az esetben az egyik tulajdonostárs kivásárolhatja a másik tulajdonost, a bírósági eljárás során az ingatlanforgalmi szakvélemény által meghatározott áron.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.Értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

IlletékIngatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Jön az EGYKE uralom!

2015. július 15-től a NAV előtti új állandó képviseleti jogosultságot, vagy a korábban bejelentett képviseleti jog változását már csak az EGYKE adatlapon lehet bejelenteni.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal az állami adóhatóság előtti képviseleti eljárások egységesítése érdekében 2015. július 17-étől bevezeti az Egységes Képviseleti Adatlapot (a továbbiakban: EGYKE adatlapot). Az EGYKE adatlap a jelenleg alkalmazott, az elektronikus képviseleti jog bejelentésére szolgáló ’T180, az elektronikus képviseleti jog megszűnésére vonatkozó ’T182, és a papír alapú, személyes ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló ’VAMO adatlapokat váltja fel.A NAV előtti eljárásban az adózóknak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja járjon el. Az adózó a meghatalmazottja részére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-a értelmében az egyedi ügyre szóló meghatalmazás helyett olyan meghatalmazást is adhat, amely a meghatalmazottat hosszabb távra, az ügyek meghatározott csoportjában állandó jelleggel, meghatározott időpontig vagy a visszavonásig jogosítja képviseletre.

A képviselő 2015. július 17-étől már csak ezen az EGYKE adatlapon teljesítheti a bejelentési kötelezettségét. Az adatlap tekintetében képviselő a törvényes képviselő, az Art. szerint állandó képviseleti jogosultsággal rendelkező meghatalmazott, valamint megbízott, továbbá a szerencsejáték ügyek, ajándéksorsolási, játékautomata üzemeltetési ügyek intézésére vonatkozó meghatalmazás esetén a képviselő.

Az EGYKE adatlappal az adóhatóság célja, hogy egységesített formában, egyetlen adatlapot rendszeresítsen a NAV előtti képviselet bejelentésére, mellyel a meghatalmazottak, megbízottak, törvényes képviselők bejelentésével járó adminisztrációs terhek remélhetőleg jelentősen csökkennek.

Az adóügyek intézésére adott állandó meghatalmazás, megbízás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Az állami adóhatóság a képviseleti jogosultság bejelentésére korábban külön adatlapot rendszeresített az adóügyek papíron, vagy személyesen történő intézésére, valamint külön adatlapot az elektronikus ügyintézésre.

Az EGYKE adatlap az alábbi bejelentésekre alkalmas: 
  • személyes és papíron történő ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető adóügyekben,
  • állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt elektronikus úton intézhető adóügyekben,
  • telefonon intézhető adóügyekre vonatkozó jogosultságok bejelentése akár valamennyi telefonon intézhető ügyre, akár egyes ügytípusokra vonatkozóan,
  • személyes és papír alapú ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető szerencsejáték ügyekben,
  • személyes, papír alapú és elektronikus ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az ajándéksorsolási és játékautomata üzemeltetési ügyekben,
  • törvényes képviselő adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó jogosultságának bejelentése (abban az esetben, amikor nem történik automatikus jogosultság képzés),
  • képviseleti jogosultság megszűnésének bejelentése bármely felsorolt ügytípusban.
Az EGYKE adatlap bevezetését követően az állandó meghatalmazottaknak, megbízottaknak elegendő csupán egy adatlapot benyújtaniuk valamennyi képviseleti jogosultságuk, vagy a képviseleti jogukban történő változás, valamint a képviseleti jog megszűnésének bejelentésére.

Az új adatlap bevezetése miatt azoknak a képviselőknek, akik már rendelkeznek élő képviseleti joggal, tehát az adóhatóság automatikusan megképezte az elektronikus ügyintézési jogukat, vagy adtak be korábban az adóügyek papíron, személyesen történő intézésére, illetve az elektronikus ügyintézésre vonatkozó (’VAMO vagy ’T180 jelű) adatlapot, nem kell újra bejelenteniük a képviseleti jogukat az EGYKE adatlapon.

Az új állandó képviseleti jogosultságot, vagy a korábban bejelentett képviseleti jogváltozását azonban már csak az EGYKE adatlapon lehet bejelenteni.

Az EGYKE adatlapot az általános nyomtatványkitöltő programban letöltve, onnan kinyomtatva, majd kézzel, illetve elektronikusan kitöltve, kinyomtatva, vagy elektronikusan elküldve lehet továbbítani az állami adóhatóság részére.

Lehetőség van arra is , hogy képviselő nélkül teljesítsék adózók a kötelezettségeiket, ebben az esetben az adatlapot nem kell benyújtaniuk, elegendő az „ügyfélkapu” létesítésére feljogosított szerveknél (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, fővárosi és megyei kormányhivatalok, ezek járási hivatalai, az állami adóhatóság központi ügyfélszolgálatai és kijelölt kirendeltségei, a Magyar Posta Zrt. hivatalai, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletei) regisztráltatniuk magukat.

Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága hatáskörébe tartozó adózók kivételével, a NAV bármelyik adóigazgatósága eljárhat az adózó állandó meghatalmazottjának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével kapcsolatos ügyintézéssel kapcsolatban, így a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személyek adóügyében is.

Ha adózó nem tesz eleget regisztrációs kötelezettségének, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan nyújtja be, akkor az Art. 172. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható.

Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett újonnan alakult adózók az adószám megszerzését követően nyolc napon belül kötelesek az adóügyek elektronikus intézése érdekében ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítés kezdeményezését követő nyolc napon belül bejelentést kell tenniük az állami adóhatósághoz. Ha az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a nyolcnapos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani.

Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti az adóügyekre vonatkozó adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő nyolc napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. 
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.