Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok
pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési
kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket
biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások
pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Ám a törvényes
adóoptimalizálásnál is résen kell lenni. A csökkentő tételek alkalmazásának
feltételeit maradéktalanul be kell tartani, mert egy adóhatósági ellenőrzés
során a nem megfelelő módon csökkentett adó adóhiánynak minősülő
adókülönbözetet eredményez és jogkövetkezményekkel jár, adóbírságot és
késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget von maga után.
Az önkormányzatok által kivethető iparűzési adónál a jogszabályból következően az adó alapjának megállapításánál a nettó árbevételt csökkenteni kell:
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Az iparűzési adó alapját csökkentő tételek közül a legtöbb problémát a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések okozhatják. Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a költségeket levonhassuk az iparűzési adó megállapításánál?
A közvetített szolgáltatás
Közvetített szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a saját nevében vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben, de változatlan formában úgy adja tovább, hogy a megrendelővel írásban kötött szerződés tartalmazza a közvetítés lehetőségét, a számla pedig a közvetítés tényét. Az adóalany a szolgáltatás vevője és nyújtója is lesz egy személyben.
A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének, azaz ha az adóalany saját teljesítményt is értékesít, akkor a számlán a saját teljesítménytől elkülönülten kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás értékét és a számlára rá kell írni: „közvetített szolgáltatást tartalmaz”.
A levonhatóságnak nem feltétele az ár változatlansága, valamint a szolgáltatást nem kötelező egészben értékesíteni. A megvásárolt szolgáltatást adóalany részben vagy egészben, a vételi ártól akár eltérő áron is tovább értékesítheti.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a számviteli törvényben és a helyi adókról szóló törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál van egy igen fontos eltérés. Az iparűzési adó alapjából ugyanis csak akkor vonható le a közvetített szolgáltatás értéke, ha a felek írásos szerződéssel rendelkeznek. A számviteli törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál ez az „írásos” kitétel nem szerepel.
Az alvállalkozói teljesítés
Az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.
Az alvállalkozói teljesítés akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha az adóalany rendelkezik írásban kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződéssel mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával szemben.
Az új Polgári törvénykönyv a vállalkozási szerződésről az alábbiak szerint rendelkezik:
„6:238. § [Vállalkozási szerződés]
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.”
Nem szabad összekeverni a vállalkozási szerződést a megbízási szerződéssel. Vállalkozási szerződés csak olyan tevékenységre köthető, amely egy elérhető eredmény, mű megvalósítására irányul. Alvállalkozói teljesítés címén az iparűzési adó alapjának csökkentéseként kizárólag vállalkozási szerződésen alapuló költség vonható le.
Nyilvántartás
Számviteli szempontból, illetve az adóalap számításának alátámasztására további követelmény, hogy az adóalany rendelkezzen olyan analitikus nyilvántartással, amely alapján egyértelműen végig követhető a gazdasági esemény és megállapítható, hogy mely számlák és szerződések tartoznak össze és hogy valóban közvetített szolgáltatásról, vagy alvállalkozói teljesítésről van szó.
A nyilvántartás tartalmazza legalább a megrendelő megnevezését, a kimenő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, eladási árát, a megrendelővel kötött szerződés számát, a közvetített szolgáltatás megvásárlásáról szóló bejövő számla számát, a szolgáltatás megnevezését és vételi árát.
A nyilvántartás úgy is kialakítható, ha a könyvelésben úgynevezett költséghelyenként vagy munkaszámonként rögzítik a felmerült bevételeket és ráfordításokat. A legfontosabb az egyedi megfeleltetés.
Az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értéke az iparűzési adó alapjából kizárólag akkor vonhatók le, ha annak jogszabályokban foglalt összes feltétele teljesül.
Egy a Legfelsőbb Bíróságig jutott ügyben a vizsgált adózó biztosító társaságokkal kötött szerződést biztosítások közvetítésére. A közvetítést nem maga végezte, hanem különböző társaságokkal és egyéni vállalkozókkal kötött határozatlan időre szóló megbízási szerződéseket a biztosító társaságok ajánlatainak értékesítésére. A részükre kifizetett jutalékot közvetített szolgáltatásként számolta el, amellyel csökkentette az iparűzési adó alapját. Az adóhatóság ezzel összefüggésben az iparűzési adóban adóhiányt állapított meg, amit többek között azzal indokolt, hogy az írásbeli szerződések nem tartalmazták a közvetítés lehetőségét és a szolgáltatás nem felelt meg a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek. A közvetített szolgáltatásként figyelembe vett összeg mind az adóhatóság, mind a bíróság megítélése szerint a megkötött biztosítások után járó, annak meghatározott része alapján százalékban előírt juttatás, tehát nem egy szolgáltatás, amit változatlan formában lehetett vagy lehetett volna közvetíteni.
Az iparűzési adó alapjának csökkentésekor kellő körültekintéssel kell a költségeket a közvetített szolgáltatások, vagy az alvállalkozói teljesítések közzé besorolni. Ha bármelyiknél akár csak egyetlen feltétel nem teljesül az egy adóhatósági ellenőrzés során az adóhiány és a szankciók figyelembevételével tetemes fizetési kötelezettséget vonhat maga után.
Természetesen nem kívánunk elriasztani senkit a jogszerű adóalap csökkentéstől, csupán csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a későbbi bosszúságok elkerülése érdekében legyenek körültekintőek.
Az önkormányzatok által kivethető iparűzési adónál a jogszabályból következően az adó alapjának megállapításánál a nettó árbevételt csökkenteni kell:
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Az iparűzési adó alapját csökkentő tételek közül a legtöbb problémát a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések okozhatják. Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a költségeket levonhassuk az iparűzési adó megállapításánál?
A közvetített szolgáltatás
Közvetített szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a saját nevében vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben, de változatlan formában úgy adja tovább, hogy a megrendelővel írásban kötött szerződés tartalmazza a közvetítés lehetőségét, a számla pedig a közvetítés tényét. Az adóalany a szolgáltatás vevője és nyújtója is lesz egy személyben.
A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének, azaz ha az adóalany saját teljesítményt is értékesít, akkor a számlán a saját teljesítménytől elkülönülten kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás értékét és a számlára rá kell írni: „közvetített szolgáltatást tartalmaz”.
A levonhatóságnak nem feltétele az ár változatlansága, valamint a szolgáltatást nem kötelező egészben értékesíteni. A megvásárolt szolgáltatást adóalany részben vagy egészben, a vételi ártól akár eltérő áron is tovább értékesítheti.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a számviteli törvényben és a helyi adókról szóló törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál van egy igen fontos eltérés. Az iparűzési adó alapjából ugyanis csak akkor vonható le a közvetített szolgáltatás értéke, ha a felek írásos szerződéssel rendelkeznek. A számviteli törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál ez az „írásos” kitétel nem szerepel.
Az alvállalkozói teljesítés
Az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.
Az alvállalkozói teljesítés akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha az adóalany rendelkezik írásban kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződéssel mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával szemben.
Az új Polgári törvénykönyv a vállalkozási szerződésről az alábbiak szerint rendelkezik:
„6:238. § [Vállalkozási szerződés]
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.”
Nem szabad összekeverni a vállalkozási szerződést a megbízási szerződéssel. Vállalkozási szerződés csak olyan tevékenységre köthető, amely egy elérhető eredmény, mű megvalósítására irányul. Alvállalkozói teljesítés címén az iparűzési adó alapjának csökkentéseként kizárólag vállalkozási szerződésen alapuló költség vonható le.
Nyilvántartás
Számviteli szempontból, illetve az adóalap számításának alátámasztására további követelmény, hogy az adóalany rendelkezzen olyan analitikus nyilvántartással, amely alapján egyértelműen végig követhető a gazdasági esemény és megállapítható, hogy mely számlák és szerződések tartoznak össze és hogy valóban közvetített szolgáltatásról, vagy alvállalkozói teljesítésről van szó.
A nyilvántartás tartalmazza legalább a megrendelő megnevezését, a kimenő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, eladási árát, a megrendelővel kötött szerződés számát, a közvetített szolgáltatás megvásárlásáról szóló bejövő számla számát, a szolgáltatás megnevezését és vételi árát.
A nyilvántartás úgy is kialakítható, ha a könyvelésben úgynevezett költséghelyenként vagy munkaszámonként rögzítik a felmerült bevételeket és ráfordításokat. A legfontosabb az egyedi megfeleltetés.
Az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értéke az iparűzési adó alapjából kizárólag akkor vonhatók le, ha annak jogszabályokban foglalt összes feltétele teljesül.
Egy a Legfelsőbb Bíróságig jutott ügyben a vizsgált adózó biztosító társaságokkal kötött szerződést biztosítások közvetítésére. A közvetítést nem maga végezte, hanem különböző társaságokkal és egyéni vállalkozókkal kötött határozatlan időre szóló megbízási szerződéseket a biztosító társaságok ajánlatainak értékesítésére. A részükre kifizetett jutalékot közvetített szolgáltatásként számolta el, amellyel csökkentette az iparűzési adó alapját. Az adóhatóság ezzel összefüggésben az iparűzési adóban adóhiányt állapított meg, amit többek között azzal indokolt, hogy az írásbeli szerződések nem tartalmazták a közvetítés lehetőségét és a szolgáltatás nem felelt meg a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek. A közvetített szolgáltatásként figyelembe vett összeg mind az adóhatóság, mind a bíróság megítélése szerint a megkötött biztosítások után járó, annak meghatározott része alapján százalékban előírt juttatás, tehát nem egy szolgáltatás, amit változatlan formában lehetett vagy lehetett volna közvetíteni.
Az iparűzési adó alapjának csökkentésekor kellő körültekintéssel kell a költségeket a közvetített szolgáltatások, vagy az alvállalkozói teljesítések közzé besorolni. Ha bármelyiknél akár csak egyetlen feltétel nem teljesül az egy adóhatósági ellenőrzés során az adóhiány és a szankciók figyelembevételével tetemes fizetési kötelezettséget vonhat maga után.
Természetesen nem kívánunk elriasztani senkit a jogszerű adóalap csökkentéstől, csupán csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a későbbi bosszúságok elkerülése érdekében legyenek körültekintőek.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése