Hogyan hajtsuk be a pénzünket külföldről per nélkül?

Sok esetben okoz fejtörést, ha olyan üzleti partner vagy magánszemély nem fizeti meg a tartozását, aki az országhatáron kívül, más EU-tagországban tartózkodik (kivétel ez alól Dánia). Ilyen esetekre nyújt megoldást az európai fizetési meghagyás, amikor a jogosult a saját országában nyújthatja be a kérelmet, és pereskedés nélkül juthat a pénzéhez.

Mikor alkalmazható, hogyan lehet kérvényezni?
Az európai fizetési meghagyást nem vitatott, lejárt pénzkövetelések esetében lehet igénybe venni. Az eljárás az Európai Unió tagállamainak területén alkalmazható polgári ügyekben. (Kivéve a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények, a házassági vagyonjogon és az öröklési jogviszonyon alapuló igények, valamint a szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések érvényesítése.)

Az európai fizetési meghagyás előfeltétele, hogy az ügy határon átnyúló jelleggel bírjon. Az ügy attól minősül határon átnyúló jellegűnek, ha az adós EU-tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. Természetesen magyar kötelezett ellen kizárólag magyar fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet a magyar jogosult.

Az eljárás kérelemre indul ugyanúgy, ahogy a magyar fizetési meghagyás. Kérelmet bármely Magyarországon működő közjegyzőnél, egy erre rendszeresített formanyomtatványon elő lehet terjeszteni. A közjegyző harminc napon belül megvizsgálja a kérelmet, és amennyiben megfelelően van kitöltve, kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek.

A kérelemhez bizonyítékokat, mellékleteket nem kell csatolni, azonban a kérelmen fel kell tüntetni a követelést alátámasztó dokumentumokat. A kötelezett a kézhezvételtől számított harminc napon belül küldheti vissza az ellentmondását, ez esetben az eljárás perré alakul és a közjegyző továbbítja az ügyet a bírósághoz. Amennyiben a perré alakulást a jogosult nem kívánja, ezt már előre jelezheti a közjegyzőnek.

Az ellentmondás folytán perré alakuló európai fizetési meghagyásos eljárásban a jogosultat a bíróság hívja föl arra, hogy harminc napon belül a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő, és bizonyítékait terjessze elő.

Az eljárásban a beadványokat írásban, az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni. Az eljárásban kizárólag papír alapú beadványok alkalmazhatók; az eljáró közjegyző az iratokat papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.

Az eljárás díja
Az eljárási díj mértéke a főkövetelés tőkeösszegének (több főkövetelés esetén azok együttes tőkeösszegének) a 3 százaléka, de legalább 5000 és legfeljebb 300 000 forint. Ha az eljárásban ötnél több fél vesz részt, a díj minimális mértéke annyiszor 1000 forint, ahány fél van (a 3 százalékos mértéket és a 300 000 forintos maximumot a szabály nem érinti). Külföldi pénznemű főkövetelés esetén a benyújtása napján érvényes jegybanki középárfolyamon számított forintértéke után kell a díjat megfizetni.

Végrehajtás
Amennyiben a kötelezett nem élt ellentmondással, a pénzkövetelés végrehajthatóvá válik. Végrehajthatóvá nyilvánított fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelése abban a tagállamban kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van.

A végrehajtás elrendelésére annak a tagállamnak a jogszabályi előírásai vonatkoznak, amelyben az elrendelést kérik. Ez sok utánajárást igényel, mert a Magyar Közjegyzői Kamara nem ad felvilágosítást arról, hogy más tagállamban miként kell végrehajtást foganatosítani.

Kiskorúnak venne, ajándékozna ingatlant? Ilyen terheket vállal vele!

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adózónán megjelent cikke 

Kiskorúak esetében mind vagyonszerzéskor, mind a vagyontárgy, ingatlan eladásakor szigorú szabályokat kell betartani. Gondoljunk csak bele, milyen problémákat vetne fel, ha a gyermek már kiskorában olyan ingatlant szerezhetne meg, amely tele van terhekkel, illetve úgy adhatnának el egy örökölt ingatlant a nevében, hogy a vételárat a szülő magára költi.

Kiskorúról beszélünk, amikor a gyermek cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes. Kiskorú leggyakrabban a következő módokon szerez ingatlant:

– szülők, nagyszülők neki ajándékozzák,
– szülei a nevére veszik meg az ingatlant,
– örökléssel.

Bizonyos esetekben szükséges az ügylethez a gyámhatóság jóváhagyása is. Ennek szabályait a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet rögzíti. Amennyiben kiskorúnak ajándékoznak, vagy a nevére vásárolnak egy ingatlant, akkor nem kell hozzá gyámhatósági hozzájárulás, ha az ingatlanon nincs teher.

Általában a problémák akkor szoktak jelentkezni, amikor a szülő a kiskorú nevében el kívánja adni az ingatlant. Gyámhivatali jóváhagyás szükséges ugyanis a kiskorú ingatlanvagyonának elidegenítéséhez, megterheléséhez. A gyámhivatalhoz kell fordulni a kiskorú lakásbérleti szerződésének megszüntetéséhez, lakáscseréjéhez, készpénzvagyonának elhelyezéséhez és annak kezeléséhez is.

A gyámhivatal az ingatlan elidegenítésekor az vizsgálja, hogy az ügylet a gyermek érdekében történik-e. Ezért az ingatlant nem lehet áron alul eladni, a vételárat pedig a kiskorú ellenőrzött számláján kell tartani.

Az ingatlan vételárából vásárolható egy újabb ingatlan, amelyben a gyermeknek legalább akkora tulajdonrészt kell szereznie, mint amilyen tulajdoni aránya az eladott ingatlanban volt, vagy a vételárat egy úgynevezett gyámhatósági fenntartásos számlán kell elhelyezni.

A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselő kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlanvagyonba történő befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll.

Nincs könnyű dolga a törvényes képviselőnek, ha a számláról pénzt szeretne felvenni. Minden egyes alkalommal igazolnia kell, hogy az a gyermek érdekében történt, és a költést számlával kell alátámasztania.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Gyámhivatali jóváhagyás szükséges:
– a kiskorú ingatlanvagyonának elidegenítéséhez, megterheléséhez, közös tulajdon-átruházással történő megszüntetéséhez,

– a kiskorú tulajdonát képező 100 000 forint értéket meghaladó ingó vagyonának, vagyoni értékű jogának, értékpapír, üzletrész, részvény elidegenítéséhez,

– a kiskorút megillető tartásról történő lemondáshoz,

– a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozathoz,

– a kiskorú részére adott ajándék visszautasításához – a kiskorú lakásbérleti szerződésének megszüntetéséhez, lakáscseréjéhez,

– a kiskorú készpénzvagyonának elhelyezéséhez és annak kezeléséhez, a pénzintézetnél elhelyezett pénzösszeg felhasználásához.

Amennyiben kiskorú ingatlanát szeretné a törvényes képviselő eladni, akkor a következőkre van szüksége a gyámhatóság előtt:

– a törvényes képviselő kérelme,

– az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példánya,

– 3 hónapnál nem régebbi adó-és értékbizonyítvány, vagy az ingatlan-közvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslése, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,

– 15 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata, amit az ügyfél kérelmére a gyámhivatal beszerez.

Ezen dokumentumok elbírálása után határoz a gyámhivatal, és ahogy az előzőekben kifejtettük, a vételárral sem lehet szabadon rendelkezni. Az ingatlan elajándékozása a gyermeknek tehát egyszerűnek tűnik, azonban a későbbi értékesítése nehézségekbe fog ütközni.

Nem érdemes arra sem blazírozni, hogy az ingatlan elajándékozásával meg lehet úszni az esetleges NAV-végrehajtást. Tartozás esetén ugyanis az adóhatóság mind a megajándékozottól, mind az örököstől visszakövetelheti az ingatlant, amennyiben az ajándékozónak, vagy az elhunytnak adótartozása állt fenn.

Különleges adó- és illetékszabályok a kiskorúak ingatlanügyleteivel kapcsolatban
Egyenesági rokontól örökölt és ajándékba kapott ingatlan után nem kell illetéket fizetni. Amennyiben illetékköteles az öröklés, akkor van rá mód, hogy a kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen megfizesse. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 százalék, de legfeljebb 70 százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Ajándékozás esetén ilyen lehetőség nincs, a kiskorú megajándékozottnak az ajándékozási illetéket meg kell fizetnie. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) azonban lehetővé teszi az adóhatóság számára a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) kérelemre történő engedélyezését.

A részletfizetési, fizetési halasztási kérelem akkor is beadható az adóhatósághoz, ha ingatlant értékesít a kiskorú, és jövedelme keletkezik. Ilyen esetekben sincs alanyi jogon járó kedvezmény, de a kérelem elbírálásánál figyelembe veszik a kiskorúságot.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2015.03.24

Nem kötelező a cégmódosítás mintás Bt.-k, Kkt.-k esetén

Kötelező-e a szerződésmódosítás a szerződésminta alapján alapított cégeknek? Mivel kell számolniuk a késlekedőknek? Módosult a jogszabály, közöljük a hivatalos állásfoglalásokat.

Magyarországon a legtöbb cég létesítő okirata szerződésminta alapján készül, ennek az oka, hogy a cég- és változásbejegyzés gyorsabb, az illeték kevesebb lesz. Ilyenkor a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. Ha a társaság létesítő okirata 2006 után készült, vagy 2006 után áttértek a mintás létesítő okiratra, akkor vonatkozhat az Ön cégére is a következő rendelkezés.

Sokakban kérdésként merült fel, hogy a szerződésminták közötti eltérés (az új Ptk.-ra történő áttérés) miatt március 15-étől át kell(ett)-e térni a régi szerződésmintáról áttérni az újra, miközben egyébként egyetlen ponton sem módosult a cég szerződése. A kérdés tisztázása érdekében az ügyvédi kamara megkereste a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát és az Országos Bírósági Hivatalt.

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának álláspontja szerint a „mintás” cégek számára nem kötelező a szerződésmódosítás, mivel szerintük a szerződésminta nem tartalmaz a Ptk. kógens rendelkezésébe ütköző rendelkezést.

Minden olyan szerződésmódosítás, amelynek a célja kizárólag a Ptk.-nak való megfelelés és cégjegyzékbe bejegyzett adatot nem érint, mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés alól.A mentesség mindezek alapján főként a következő változások bejegyzésére vonatkozik:

–       üzletvezető megnevezésű vezető tisztségviselő törlése és ugyanazon adatokkal, de már mint ügyvezető bejegyzése,
–       ehhez kapcsolódóan új aláírási címpéldány vagy aláírás-minta csatolása.

A bt.-k, kkt.-k, szövetkezetek kötelező cégmódosítással kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal szintén közzétett egy rövid tájékoztatást.Közkereseti társaságok, betéti társaságok

Kizárólag azoknak a közkereseti és betéti társaságoknak kell(ett) 2015. március 15-éig társasági szerződésüket a Ptk. szabályainak megfeleltetni és az ennek bejegyzésére vonatkozó kérelmet 2015. április 14-éig a cégbírósághoz benyújtani, amelyek létesítő okirata a jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseibe ütközik, vagy társasági szerződésüket bármilyen okból (székhelyváltozás, tagváltozás stb.) módosítják.

A közkereseti és a betéti társaságok társasági szerződését nem kell módosítani, ha

– az általános hivatkozásként utal a gazdasági társaságokról szóló törvényre (Gt.), azaz nem nevesít egyetlen paragrafust sem;
– a vezető tisztségviselőt üzletvezetőnek és nem ügyvezetőnek nevezi.

Nem kell benyújtani a cégbíróságokhoz arról szóló társasági határozatot, hogy a cég társasági szerződése megfelel a Ptk. rendelkezéseinek – az ezzel kapcsolatos szabályozást a törvényhozás pontosította, a módosítás 2015. február 28-án hatályba lépett (2013. évi CLXXVII. tv., azaz Ptké. 12. § (3) bekezdése).

SzövetkezetekA szövetkezetek közül azoknak kell az alapszabályukat 2015. június 15-éig közgyűlésen a Ptk. szabályainak megfeleltetni és az erre vonatkozó változás-bejegyzési kérelmet a cégbírósághoz 2015. július 15-ig benyújtani, amelyek

– azt bármilyen okból egyébként is módosítanák (székhelyváltozás, fő tevékenységi kör megváltozása stb.), vagy
– az alapszabály valamely rendelkezése a Ptk-val összhangban nem álló rendelkezést tartalmaz.

Nem kell az alapszabályt módosítani csak azért, mert

– az általános hivatkozásként utal a korábbi szövetkezeti törvényre, tehát nem jelöl meg paragrafust;
– a vezető tisztségviselőt ügyvezető elnöknek nevezi;
– a vagyoni hozzájárulást részjegyként nevesíti.

Nem kell közgyűlési határozatot hozni arról, hogy az alapszabály megfelel a Ptk. rendelkezéseinek és a szövetkezeti törvény (2006. évi X. tv.) jelenlegi rendelkezéseinek, így nincs is mit benyújtani a cégbírósághoz – az ezzel kapcsolatos szabályozást a törvényhozás pontosította, a módosítás 2015. február 28-án hatályba lépett (2013. évi CLXXVII. tv., azaz Ptké. 18. § (3) bekezdése).

A Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvény nem fenyegeti bírsággal azokat a cégeket, amelyek késedelmesen teljesítik a Ptk. hatályba lépése miatti módosítási kötelezettségüket – az ezt előíró rendelkezést az Országgyűlés hatályon kívül helyezte.A Budapesti Ügyvédi Kamara is felhívta a figyelmet arra, hogy a Cégbíróság és az Országos Bírósági Hivatal véleménye abban eltér egymástól, hogy a Fővárosi Cégbíróság szerint a mintás cégeknél akkor sem kell módosítás, ha van benne konkrét hivatkozás a korábbi törvényre (Gt.-re), míg az OBH szerint ebben az esetben kell módosítás. Márpedig a szerződésmintákban van Gt. módosítás…

Miután azonban a Ptk. miatti módosítási kötelezettség miatt a társaságok nem számíthatnak bírságolásra, az új Ptk.-nak való megfeleléssel nem kell sietni a módosítással.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem

Ki kapja kitől, mit és hol? Mekkora az értéke? Egyebek között ezektől is függ, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetni

dr. Szeiler Nikolett adozona.hu oldalon megjelent cikke

Ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog ajándékozása csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja.

Ajándékozási illeték tárgya kizárólag belföldi ingatlan lehet, ingó dolog után pedig akkor kell illetéket fizetni, ha az ingó átadása belföldön történt.  Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba.

Az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezése

• · ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
• · ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján;
•  ·ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.

Ajándékozási illetékmentesség, kedvezményHa az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az ajándékozási illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is. Az illetékmentességnek két fajtája van:

- Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni. A tárgyi illetékmentes ügyletek felsorolását a cikk végén találják.
- Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. (A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályok kizárólag egyes szervezetekre vonatkoznak - például a Magyar Államra – ezért ezeket nem soroljuk fel.)

A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetékeSokan meglepődnek ingatlan ajándékozása esetén, hogy a haszonélvezet és a használat is illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket.

A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előzőek szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Az ajándékozási illeték alapjaAjándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni.

Az ajándékozási illeték mértékeAz ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9 százalék.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a gépjármű kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni –  a kétszerese.

BejelentésIngatlan esetén az ajándékozási szerződést szerkesztő ügyvéd köteles beadni a 15 B400-as adatlapot a földhivatalhoz, ami az ingatlan vagyonszerzése esetén a vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes vagyonátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző adatainak bejelentésére szolgál.

A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.

Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan az állami adóhatóság a 15 AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező.

Az állami adóhatóság elfogadja az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan önállóan készített, a megfelelő adattartalommal tett nyilatkozatát vagy egyéb formájú bejelentését is.

A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell teljesíteni, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Ha az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

Az ajándékozást a NAV-hoz, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni, attól függetlenül, hogy keletkezett-e illetékfizetési kötelezettség vagy nem. Nem kell azonban bejelenteni az adóhatósághoz a következő felsorolásban szereplő 1-2., 5., 12-13., valamint 17–19., alpontjai alá eső ügyletek esetén.

Tárgyi illetékmentesség, mentes az ajándékozási illeték alól:
1. Az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék.

2. Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a társas vállalkozástól dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként megszerzett személyi jövedelemadót nem viselő üzletrész, részvény is.

3. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.

4. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.

5. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

6. A lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése.

7. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése.

8. Az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése.

9. A termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként.

10. A közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.

11. A jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás.

12. A hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 ezer forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.

13. A közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.

14. Az Itv. 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése, ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is.

15. A pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak.

16. A termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.

17. A Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés.

18. A lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből, illetve devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.

19. A pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből, illetve devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés feltéve, hogy

a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy
b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.

20. A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól.

További ajándékozási illetékkedvezmények

• · Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.
• · Mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.